Pedagógiai Szemle 1981. július-augusztus [antikvár]

Részlet: TANULMÁNYOK HALÁSZ GÁBOR Adalékok az iskola környezetének és légkörének vizsgálatához Az oktatásügyi igazgatós- és irányításikutatás egyik .kedvelt területe az iskolai szervezeti klíma vizsgálata. E fogalom jól használható az iskoláéhoz hasonló komplex szervezeti környezet leírására. A iszenvezeíti klíma laz iskolai szervezet olyan globális !jellemzője, amely az egyes iskolákat egyfajta egyéni arculattal rulházza fel, és így megkülönbözteti a (többi intézményitől. Ilyen !értelemjben beszélhetünk a kiírnia .kapósén „szervezeti .személyiségről" vagy „szervezeti identitásiról". Az itt bemutatandó vizsgáltait eredményei !alapján feltételezhetjük, hogy az iskola különböző szervezeti és környezeti adottságai befolyásolják magát a szervezeti klímát. A tapasztalatok csakúgy, !mint a ikíülömböző vizsgálatok arra utalnak, hogy a szervezeti és környezeti kontextus — melyben az egyes iskolák működnek — erősen meghatározza azt, hogy !az ott tanító tanárok milyennek észlelik iskolájuk légkörét. így például egy .amerikai vizsgálat szerint (Gentry és Kenney, 1965) a feihér gyerekekkel foglalkozó iskolák nyitottabbak a környezetük felé, és inkább jellemzi légkörüket !a toiarancia vagy a demokratizmus, minit a néger iskolákét, amelyek !zártabb !szerveztetek. A néger iskolák !igazgatóinak ugyainis nehezebb szemeipat kell játszaniuk: két etnikai csoport között kell közvetíteniük, így nagyobb nyomás nehezedik rájuk. Ugyancsak !amerikai vizsgálatokból értesülhetünk !arról, hogy !a vidéki és a városi tanárok eltérő módoin észlelik iskolájuk légkörét. Az ún. !Szervezeti Klíma Leíró Tesztet (OCDQ) !megalkotóik először városi iskolákban próbálták ki (Halpin ós Croft, 1963). A teszteredmények faktoranalízisé itlt nyolc faktort eredményezett. Egy későbbi, vidéki iskolákban végzett kutatás során csak négy faktorból álló faktorstruktúria !született (Finnlayson, 1979), és ugyancsak négy-faktoros struktúra alakult ki !egy ausztráliai vizsgálatnál (Thomas és Slater, 1972). Eszerint !az !amerikai vidéki és az ausztráliai tanárok kevésbé differenciáit módotn észlelik a szervezeti kflímát, mint amerikai városi társaik, !alkik miinha kevésbé lennének hajlamosak a „vagy jó, vagy rossz'' szemléletre. Egy közelmúltban közzétett összehasonlító vizsgálat eredményei az óangol és !az !auiszüriáliai középiskolai !tanárak „iklímla-iperoepoiójának" !a különbözőségéről árulkodnak. Az angol iskolák légköriét jobbnak észlelték a tanárok, különösen az !alábbi dimenziókban: az iskolával való azonosulás, tanár — szülő és tanár — iskolakörnyezet kapcsolat, az iskolavezetés problémaarienitálifcsóga és !a tanárokra való odafigyelése. Az !ausztráliai iskolák vezetését ezzel szeműben igen ibünokmtikusinafc érezték !a tanárok. Ezek az eredmények összefüggenek azzal la ténnyel, hogy Angliában !a tanárok szabadabban választhatják !meg módszereiket és nevelési stílusukat. 531