Pedagógiai Technológia 1988/2. [antikvár]

CSAPÓ BENŐ A tanulás és az oktatás kutatásának európai perspektívái Meditáció az EARLI tübingeni konferenciája kapcsán 1987 szeptemberében az NSZK-ban, Tübingenben tartotta második konferenciáját az EARLI, amely valószínűleg a legfiatalabb a pedagógiai kutatók szakosodott nemzetközi társaságai közül. A rendkívül jól szervezett konferencia nem csupán a szakmai tapasztalatcserére, eredményeink bemutatására és az európai tendenciák megismerésére adott alkalmat. Mivel a konferenciát egy alig néhány éve alakult szervezet rendezte, amely maga is keresi helyét, szerepét, fejlődésének lehetőségeit az oktatás kérdéseivel foglalkozó kutatók világában, az európai tudományos közéletben, ez nem véletlen. Az sem véletlen, hogy e kérdések a szervezett programok vitáiban közvetlenül is megjelentek, de még inkább témái voltak a kötetlen beszélgetéseknek. Mint e beszélgetések résztvevője, rákényszerültem arra, hogy gondolkozzam az oktatással és tanulással kapcsolatos magyarországi kutatások európaiságán és tudományosságán. Ez az írás a Tübingenben elkezdett viták, beszélgetések továbbgondolásaként született. Műfaját tekintve szubjektív beszámoló az EARLI-ről és a konferenciáról. A tényeket, adatokat tekintve a pontosságra törekedtem, a hozzájuk fűzött kommentár és helyzetértékelés azonban természetesen csak a saját véleményemet tükrözi. Az EARLI Az EARLI 1985 júniusában alakult. A szervezet alapítását ?"ricűe Corfe professzor, a belgiumi Leuveni Egyetem Oktatáspszichológiai Központjának vezetője kezdeményezte az általa szervezett konferencián. A szervezet angol nevének (European Association for Research on Learning and Instruction — Európai Társaság az Oktatás és Tanulás Kutatására) rövidítése (EARLI), vagy legalábbis annak elterjedt kiejtése is beszédes, magyarul azt