Pedagógusképzés 2005/4. [antikvár]

Részlet: "A tanulmány áttekinti, hogy milyen új szempontokat vet fel a modern pszichológia a nevelés folyamatának értelmezéshez. Kiemeli, hogy az új mondanivaló egyik oldala az ember evolúciós, neurobiológiai és kulturális értelmezéséinek egymáshoz kapcsolása. Kitüntetett ezek közül a tanítás, mint biológiai folyamat értelmezése, a kritikus periódusok új felfogása és a horizontális átadás jelentőségének kiemelése. Három nevelési kép és lélektani szövetségeseik: tudás, emberi természet, szocializáció Régóta tudjuk, hogy az európai típusú művelődés eszményképében egymással versengő felfogások élnek a következő nemzedékek helyes neveléséről. Ezeket újabban Kieran Egan (1997) rendszerezte egymás mellé téve a filozófiai hagyományokat és a nevelési eszményeket. A tudás elvű, platóni felfogás Kiindulópontja, hogy egy kánonban lefektetett tudásrendszernek kell kialakulni az ifjúságban. Normatív felfogás, ugyanakkor mind a klasszikus, mind a mai innátista formáiban úgy vélik, hogy a kánon keretei voltaképpen bennünk szunnyadnak. Éppen ezért alapvető dilemmája is e megközelítésnek, hogy mint konzervatív, zárt tudásfelfogás a'z egyedi, epizodikus tudásfoszlányokat illetően a létező tudások elsajátítása, az indoktrináció mellett kötelezi el magát, ugyanakkor a struktúrákat illetően már a platóni dialógusoktól kezdve a felfedezés bábájaként is elképzeli saját feladatát. Vagyis indoktrináció a tartalmakban, eleve adott struktúra a szerkezetben."