Szakképzési Szemle 2005/4. [antikvár]

325 Bábosik Zoltán A SZAKKÉPZÉS MEGALAPOZÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROBLÉMÁI - EGY VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN A modern társadalom viszonyai között az egyén szociális életképességének megalapozásában a szakképzés kiemelkedő szerepet tölt be, mivel ebben az esetben nem jelentéktelen társadalmi réteg, hanem nagy tömegek szociális életképességének megalapozásáról van szó. Mindezt felismerve a szakirodalom, jelentőségének megfelelően, intenzíven foglalkozik a szakképzés problematikájával, ezen belül is nagy figyelmet szentelve a szakképzés makrovilágának. (Benedek, 2002; 2003; Adonyi, 2002; Szígyártó-Zachar, 2002) Természetesen azt is látnunk kell, hogy a szakképzés az egyén nevelésének-oktatásának-képzésének folyamatában nem előzmény nélküli elem. Előkészítése, alapjainak lerakása, így sikerességének kulcsa is jelentős részben az általános iskola tevékenységéhez kapcsolódik. Kérdés, hogy a mai magyar általános iskola ilyen értelemben vett előkészítő munkája mennyire optimális, vagy ellenkezőleg, milyen hiányosságokat mutat? Erre kerestük a választ egy közelmúltban elindult kutatás első fázisának keretében. A kutatás empirikus szakaszában az ország különböző pontjain tevékenykedő mérnöktanárok és szakoktatók kérdőíves kikérdezése történt meg a BME Műszaki Pedagógiai Tanszékén 2005 tavaszán. Az adatgyűjtés arra irányult, hogy összegyűjtsük a szakképzés említett résztvevőinek tapasztalatait és véleményét a következő kérdésekről: munkájukat mennyiben segíti vagy gátolja az általános iskola alapozó képzése; annak milyen eredményeire tudnak támaszkodni; milyen deficiteket érzékelnek, s ezeket mi módon tudják korrigálni; továbbá milyen javaslatokat fogalmaznak meg az általános iskolák tevékenységére vonatkozóan annak érdekében, hogy az eredményesebben tölthesse be a korszerű szakképzést előkészítő, megalapozó szerepét is. Az ankéton 52 fő vett részt, ami önmagában nem nagy szám, de hozzátehetjük, hogy ugyanakkor a résztvevők az ország különböző pontjain működő 52 szakképző intézményt reprezentálták. Az alkalmazott kérdőív zárt és nyitott kérdésekből állt. A kérdések részben azoknak a hiányosságoknak a kimutatására, átgondolására irányultak,