Új Pedagógiai Szemle 2012/7-8 [antikvár]

Alternatív vitarendezés A kutatás módszereiről A kutatás kiindulópontját a programhoz leginkább kötődő iskolák jelentették: azok az intézmények, amelyek tanáraik képzési programba való bekapcsolódását követően együttműködési szerződést kötöttek az OFI-val, kifejezve készségüket a tanult módszerek alkalmazására, és szükség esetén az OFI szakembereinek igénybevételére. Az e körbe eső iskolák csaknem mindegyikét, 22-ből i8-at kerestünk meg. Ezeket az iskolákat tekintettük a kutatás során „együttműködő" intézményeknek. A minta kiegészítését az iskolák és az OFI közötti kapcsolat mértéke alapján egészítettük ki tíz-tíz, összesen harminc másik intézménnyel, amely így összehasonlítási lehetőséget kínált számunkra. Ez utóbbiak egyik almintájába a csak egyéni résztvevőkön keresztül érintett (ün. „érzékenyített") intézmények kerültek, a másikba a projekt kései fázisában belépő intézmények (a „2012-ben bekapcsolódók"), a harmadik almintát pedig a projekttől teljesen távol álló („kontroll") iskolák jelentették. A három utóbbi alminta az együttműködő intézmények területi elhelyezkedését és városnagyság szerinti összetételét követte. A területi bontást a viszonylag alacsony iskolai elemszám következtében a Dunántúl - Közép-magyarországi régió - Dunán inneni régiók metszetben tudtuk biztosítani, az iskolák települései esetében pedig törekedtünk, hogy az alapmintában szereplő városok másik középiskolája, vagy ahhoz közeli, hasonló nagyságú város középiskolája kerüljön a kiegészítő mintába. A kutatásban az együttműködő iskolákra koncentráltunk, ezekben kérdőívek és interjúk segítségével gyűjtöttünk információkat. Iskolánként két-két kilencedik, illetve tizenegyedik évfolyamos osztály tanulóit kérdőívvel kereste meg kérdezőbiztosunk. A tanulói kérdőívek kitöltése csoportos körülmények között történt a kérdezőbiztos jelenlétében. Ugyanígy kérdőív kitöltésére kértük az iskola pedagógusait, a kérdezettek számát iskolánként húszban maximálva. Az iskolára vonatkozó alapvető információkat az igazgatói kérdőívek igyekeztek feltárni. A tanári és az igazgatói kérdőíveket a kérdezőbiztos a tanulói kérdezés idején juttatta el az iskolába, s vagy személyesen ment érte a későbbiek során, vagy postán küldték el az iskolák. A témakör árnyaltabb megközelítését interjúk során igyekeztünk feltárni. Iskolánként két-két fókuszcsoportos interjút készítettünk: az egyiket diákokkal, a másikat az iskolában dolgozó pedagógusokkal. Az igazgatóval, valamint egy további - az adott iskolai konfliktusokat ismerő, esetleg azok kezelésében jártas, nem feltétlenül az iskolában dolgozó (pl. gyermekvédelmi) - szakemberrel egyéni interjút készítettünk. A kiegészítő alminták iskoláiban csak a kérdőíves kutatási elemet tartottuk meg, figyelve arra, hogy az almintákba kerülő osztályok képzési program szerinti szerkezete igazodjon az együttműködő iskolák osztályainak szerkezetéhez. A kérdőíves kérdezés során az iskolaigazgatók közül negyvenen, az iskolánként tervezett 20, tehát összesen 960 pedagógus helyett 577-en küldték vissza kitöltve a kérdőívet, míg a kitöltött diákkérdőívek száma 3908 lett.