Bővebb ismertető
SiNKOVics Andrea • Szerkesztői előszó
Sinkovics Andrea
SZERKESZTŐI ELOSZO
A tavalyi 2013-as év kiemelkedő volt a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület történetében: megalakulásánaki 00. évfordulóját ünnepelte a magyar analitikus közösség. A lapszám, melyet az olvasó a kezében tart, tulajdonképpen ennek az ünnepségsorozatnak kívánja egyfajta folytatását, lezárását adni.
A különleges alkalom talán megengedi, hogy némiképpen szakítva a megszokottal, több - formájában és tartalmában is - a szűken vett tudományos publikációtól eltérő írás is helyet kapjon kötetünk hasábjain. A tanulmányok - két kivétellel - hagyományosan a tavalyi centenáriumi konferencia előadásainak nyomán születtek.
A konferencia plenáris előadását tartó négy szerző - Mészáros Judit, Halász Anna, Hámori Eszter és Hódi Ágnes - írásaikban nem kisebb feladatot tűztek ki maguk elé, mint bemutatni a Budapesti Iskola hatását a modern pszichoanalízis fejlődésére a korai tárgykapcsolati megközelítéseken keresztül. Céljuk egy olyan tanulmány-füzér megírása volt, amely különálló fókusszal és tartalmi egységekben, de egymást továbbépítve, gazdagítva, mintegy cirkulárisan építi fel a Budapesti Iskola megtermékenyítő szerepének hol összekapcsolódó, hol elágazó történetét. A Mészáros Judit által írt Bevezető kitér a Budapesti Iskola fogalmának tisztázására is. A szintén általa írt „Le az anyákig". A Budapesti Iskola hozzájárulása a korai tárgykapcsolat elméletekhez című tanulmány nyomon követi Ferenczi korai szeretettel kapcsolatos gondolatait, és összefüggésbe hozza azokat Winnicott, Spitz, és Kohut azóta már megkerülhetetlen fogalmaival. Halász Anna Passzív tárgyszeretettől a tartalmazásig. Néhány gondolat a tárgykapcsolatról és a Budapesti Iskoláról című tanulmánya Klein, Mahler és Bion vonatkozásában vizsgálja Ferenczi és Bálint gondolatait, nem visszariadva kritikai felvetések megfogalmazásától sem. Hámori Eszter írásában a kötődéselmélet történetét és azon belül Bowlby munkásságát, a Budapesti Iskolának a kötődéselmélet formálódására gyakorolt hatását helyezi középpontba. Amellett, hogy áttekinti a témát, a szerző ismerteti a kötődéselmélet korábbi és mai megítélését is. A kötődési rendszer működését Hódi Ágnes az interszubjektivitás és mentalizáció fogalmi fejlődésébe emelve mutatja be Interszubjektivitás Ferenczi és Bálint munkáiban című cikkében. Ferenczi és Bálint technikai szempontjainak hangsúlyozása valamint Aron és Ferenczi gondolatainak összekapcsolása fontos része írásának. A rendhagyó formájú tanulmány-füzér hiánypótló összefoglalását és áttekintését adja a Budapesti Iskola hatásának a modern pszichoanalízis elméletére, terápiás gyakorlatára és kutatási irányaira.
A terapeuta technikai rugalmasságának mindig aktuális kérdését állítja Az aktív technikától a terapeuta adaptivitásáig. Technikai rugalmasság a pszichoanalitikus gya-
7