Lélekelemzés 2016. május [antikvár]

Sarkadi Borbála Szerkesztői előszóSarkadi BorbálaSZERKESZTŐI ELŐSZÓFolyóiratunk 2016. évi első számát gyászhírrel nyitjuk: Harmatta János búcsúzik Pfitzner Rudolf pszichoanalitikustól, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület tiszteletbeli tagjától.Lapszámunk írásainak jó része a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület Identitásaink címmel tartott, 2015. évi konferenciájának előadásai alapján született.A konferencia főtémájához, az identitás kérdéséhez közvetlenül kapcsolódik Schmelowszky Ágoston tanulmánya, amely az analitikus szakmai és személyes identitásának vizsgálatán keresztül eljut annak megfogalmazásáig, hogy milyen az a beállítódás, amely által a pszichoanalízisben rejlő terápiás lehetőségek a legjobban kiak-názhatóak a páciens fejlődése érdekében.Bokor László ismét arra vállalkozik ahogy a lap 2015. évi első számában megjelent tanulmányában is - hogy az egyéni folyamatok vizsgálatát összekapcsolja a társadalmi és tömegfolyamatok szintjén megfigyelhető jelenségek tanulmányozásával. Most arra keresi a választ, hogy a társas folyamatok hogyan hatnak a pszichés apparátus működését alapvetően meghatározó identitásra, valamint hogyan gazdagítja ezek vizsgálata a pszichoanalízis fogalmait és eszköztárát.Erdélyi Ildikó folytatja az álom jelenségeivel kapcsolatos elmélyült vizsgálódásait, ezúttal egy új terület, a környezetpszichológia szempontjainak beépítésével. Gazdag klinikai esetpéldákon keresztül világítja meg azt a jelenséget, amikor a manifeszt álomtartalomban a környezeti elemek válnak főszereplővé, s ezek jelenítenek meg lelki tartalmakat, az álmodó számára fontos személyeket.Vincze Anna a terápiás munka sűrűjébe vezeti az olvasót: a terápiás elakadás olyan eseteit mutatja be, amelyre a terapeutával való védett, menedéket adó, de abból nem építkező kapcsolat a jellemző. A terápián átélt pozitív élmények nem segítik a pácienst abban, hogy életén változtasson.Székely Zsófia - ahogy tanulmányának címe is mutatja - rendhagyó műfajban dolgozik. Egy kutatás részeként, egy szülést segítő szakemberrel felvett mélyinterjún keresztül mutatja be a szülés során a szülő nőben felelevenedő korábbi (traumatikus) emlékeket, s azt, ahogy ezek az élmények a bába és az interjúkészítő számára megjelennek, s a kapcsolati folyamatok szintjén is reprezentálódnak.Jelen számunkban folytatjuk azt a hagyományt, hogy a pszichoanalízis elmélete és gyakorlata szempontjából fontos külföldi tanulmányokat fordításban közlünk. Ezúttal Ottó Kernbergnek a szerelemről és a szexualitásról szóló, immár klasszikussá vált elméleti megállapításaival ismerkedhetünk meg, amelyet a szerző az elmúlt időszakban folyamatosan modernizált, módosított és kiegészített, a pszichoanalízis és a társtudományok legújabb eredményeinek figyelembe vételével. A közlés apropóját az adja - amiről sokan talán első kézből értesültek -, hogy Kernberg profesz-í', 11 i ,'t;!> í 'x;MT7