Pszichológia 1982/4. [antikvár]

A 30 évre visszatekintő kreativitáskutatásban hamar fény derült arra, hogy az intellektuális potenciál szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy eredeti alkotást hozzunk létre, és produktív módon vegyünk részt környezetünk átformálásában. A kreativitás személyiséggyökereinek pszichometriai módszerekkel való kutatása ROE (1952), BARRON (1955), CATTELL és DREVDAHL (1955) munkáival kezdődött meg. Az alkotóképesség személyiségszempontú elemzésére irányuló eddig végzett legtöbb vizsgálatban a kreativitás megítélésére két kritériumot alkalmaztak: a) az életben nyújtott produkció, újítások, tudományos és művészeti alkotások; b) az ún. kognitív kreativitástesztekben elért teljesítmény. Ennek megfelelően, a leggyakoribb kutatási stratégiák egyrészt a kiemelkedő képességű tudósok, művészek, feltalálók személyiségének elemzése (élettörténeti szempontból vagy személyiségtesztekkel), másrészt a kreativitástesztekben legjobb teljesítményt nyújtó személyek vizsgálata különböző módszerekkel. A mai napig végzett különféle vizsgálatokban mintegy 90 olyan személyiségfaktort „hoztak felszínre", amelyek a kreativitással kapcsolatba hozhatók. A két legismertebb és legalaposabb vizsgálatsorozat a MacKinnon által vezetett IPAR kutatás és a Cattell és munkatársai által végzett elemzés. Ezekben a vizsgálatokban a legmegbízhatóbb személyiségvizsgáló módszerekkel (MMPI, CPI, 16 PF, TAT stb.) tesztelték a különböző területeken tevékenykedő alkotó emberek, építészek, írók, matematikusok, kémikusok, pszichológusok, művészek személyiségét. Eredményeiket összegezve megállapíthatjuk, hogy az alkotó személyek - függetlenül attól, hogy milyen területen fejtik ki aktivitásukat, a különböző személyiségtesztekben egy jellegzetes személyiségprofilt mutatnak. DREVDAHL és CATTELL (1958), valamint CHAMBERS (1964; 1966) művészeti és tudományos kreativitásban kiemelkedő alkotók tesztprofiljait a profilhasonlóság különféle módszereivel elemezve megállapította, hogy azok egy „profil családba" tartoznak. Speciális képességek és személyiségvonások tekintetében természetesen lényeges különbségek vannak az egyes alkotócsoportok között, de az eredetiség, a függetlenség, a nyitottság, az emocionális érzékenység és a magas én-erő minden alkotócsoportban kimutatható volt. Cattell és Butcher véleménye szerint a „fenti vonásokkal jellemezhető ember a kreatív személyiségtípust képviseli". (CATTELL és BUTCHER, 1968,323. o.)