Bővebb ismertető
Részlet az 1992/1. számból:
Bevezető
A bölcs Samuel Johnsonnak tulajdonítják az angol irodalomban azt a mondást, hogy ha valaki lapot akar indítani, ugyanúgy nem lehet róla lebeszélni, mintha öngyilkos akarna lenni.
A fanyar gondolatban van valami igazság.
Szinte szenvedély, amikor valakibe befészkeli magát a szándék, hogy új folyóiratot, kiadványsorozatot indítson meg. A kilátások csábítók, noha tudnivaló, hogy a szerkesztés igen nehéz munka, kevés a látszata, nem hálás dolog.
Most is felvetődik, érdemes pszichoterápiás szaklapot indítani? Van rá egyáltalán szükség? Lesz, aki majd olvassa?
S ha valamelyest is ismerjük a pszichoterápiás publikációk "termését", még azt is kérdezhetnénk: lesz, aki ír bele?
Bizony nem könnyű felelni e kérdésekre.