Repüléstudományi Közlemények 1998/1. [antikvár]

Részlet a könyvből: "A helikopterek katonai alkalmazásának kezdetét általában az 1950-es és az 1960-as évek - azaz a koreai háború és a franciák algériai háborújának - idejére teszik. Az is közismert, hogy Vietnamban már széleskörűen alkalmazták mind szállításra, mind különböző fegyveres változatokban a helikoptert. Ezzel szemben a kezdetek jóval messzebbre nyúlnak az időben. Mint minden technikai újdonságnál, mindjárt a kezdetén felmerül a katonai alkalmazás lehetősége is - ha éppen nem katonai célra találták volna fel azt. így volt ez a forgószárnyas repülő szerkezetekkel is. Az első repülőképes helikoptert 1918-ban építette az Osztrák-Magyar Monarchia egyik magyar mérnök csoportja. Itt érdemes megemlíteni ennek rövid történetét. 1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében a magyar Petróczy István őrnagy javaslatot tett a katonai felsővezetésnek, hogy váltsák fel a kábelen felengedett megfigyelő ballonokat helikopterekkel (a ballonok közül sokat lelőttek az antant repülői). A magyar Kármán Tódor professzort bízták meg a tervezéssel, Zsurowecz Vilmos gépészmérnököt a kivitelezéssel, így kapta a típus a PKZ jelölést. A meghajtásra villanymotort terveztek, a helikopteren Asbóth Oszkár-féle forgószárnyakat alkalmaztak. A biztonság okáért két változatot rendeltek meg. Kármán Tódor irányításával a PKZ-1 változatot a MÁG-nál, Mátyásföldön, a PKZ-2 változatot a Lipták-gépgyárban, Pestszentlőrincen építették. A PKZ-1 1918-ra elkészült, de soha nem repült. A PKZ-2 1918. júniusában már repült, de személyzet nélkül. A forgószárnyak felett volt a megfigyelőkosár két személy és egy géppuska részére. 1918 augusztusában a gép 50 m magasba emelkedett, de oldalhúzás következtében belengett, leesett és összetört. A háború befejezése miatt a további kísérletek megszakadtak."