Sapientiana 2011/1. [antikvár]

TANULMÁNYOK Sapientiana 4 (2011/1) 1-13. Szabó Miklós Xavér OFM A messiás alakja és feladatai Salamon zsoltáraiban ,A Messiás-kép központi vonásait az izráelita királyság területéről kölcsönözték, amely megszűnése után eszményi fényben ragyogott. " (Adolf von Harnack)' „Nem elég olvasni. Újraolvasni - az összes tanácsadók szerint -fontosabb. S nem csak a könyvet kell újraolvasni, melynek emléke halványodik, vagy, melyet első olvasásra nem értettünk meg tökéletesen: a mondatot is újra kell olvasni, afönevet, igét és jelzőt is, mely végzetesen meghatároz a könyvben valamit." (Márai Sándor)^ Bevezetés A korai zsidó irodalom tanulmányozása virágkorát éli, bizonyítékul elég egy pillantást vetnünk az elmúlt években megjelent publikációkra. Ehhez az irodalomhoz tartoznak a Salamon zsoltárai, amelyek míífajaikban, szókincsükben és formáikban a kánoni zsoltárokat imitálják. A görög és szír nyelven fennmaradt költemények egy olyan csoporttól származnak, amelyet erős rokonság fűzött a farizeusokhoz. A biblikusok egyetértenek abban is, hogy a SalZsolt 17,21^6-ban található a messianizmus egyik legkorábbi egyértelmű kifejeződése.^ A Salamon-zsoltárok messiásképét többnyire akkor emlegetik a dogmatikusok és a prédikátorok, amikor a zsidó nép körében a Jézus korában már el- Adolf von HarnacK: a kereszténység lényege, Osiris, Budapest, 2000, 94. Márai Sándor: Bölcsességek januártól decemberig. Helikon, Budapest, 2004, 218. A bevezetéstani kérdésekhez és a költemény fordításához lásd szabó Xavér: Salamon zsoltárai. Bevezetés — fordítás - jegyzetek, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola — L'Harmattan, Budapest, 2009, 13^9; 114-123.