kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. E. Van Vogt - Analógia 1993. szeptember [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/84/4928084.jpg "A. E. Van Vogt - Analógia 1993. szeptember [antikvár]")
Analógia 1993. szeptember [antikvár]
A. E. Van Vogt, Brian W. Aldiss, George R. R. Martin, Harlan Ellison, Marion Zimmer Bradley, Robert Silverberg, William Gibson
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Analógia 1993. szeptember [antikvár]
Szerző:
A. E. Van Vogt
,
Brian W. Aldiss
,
George R. R. Martin
,
Harlan Ellison
,
Marion Zimmer Bradley
,
Robert Silverberg
William Gibson
Kiadó: Valhalla Páholy Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9637632301
Méret: 160 mm x 240 mm
George Raymond Richard Martin, amerikai író, forgatókönyvíró.
1948. szeptember 20-án született a New Jersey államban található Bayonne-ban. Leginkább fantasy, horror, és science fiction műfajban alkot.
Martin nagyon fiatal korában kezdett írni. Első művei rémtörténetek voltak: a környékbeli gyerekeknek adta el fillérekért, általában ő maga olvasta fel őket.
Később rajongója (és gyűjtője) lett a képregényeknek; a Fantasztikus Négyes 20. számában megjelentették az akkor középiskolás író levelét. Ez volt az első „írása”, amely nyomtatásban megjelent, és nagy hatással volt rá. A levél keltette reakciók hatására kezdett különböző rajongói magazinoknak írni.
1975-ben feleségül vette Gale Burnick-et. Négy év múlva, 1979-ben elváltak, gyermekük nem született.
A hetvenes évek első felében novellákat írt, több Hugo- és Nebula-díjat is nyert. Első regénye, a Dying of the Light, 1977-ben jelent meg. 1979-től főállású író.
1986-tól kezdett dolgozni szerkesztőként a Wild Cards című osztott világ antológián. A történetek egy olyan világban játszódnak, ahol a második világháború befejezése után felüti fejét egy vírus, amely súlyosan eltorzítja akiket megfertőz, illetve néhány ritka esetben különleges képességekkel ruházza fel őket.
A sorozathoz a szerkesztői munkán túl, maga Martin is hozzátett történeteket, amelyek közül soknak a telekinetikus képességekkel megáldott Thomas Tudbury volt a főszereplője.
1996-ban jelent meg a A Jég és tűz dala című sorozatának első kötete, a Trónok harca. A sorozat óriási sikert ért el, a negyedik kötet (Varjak lakomája) első helyezést ért el a New York Times és a Wall Street Journal könyveladási listáján is.
A könyvsorozat megfilmesítésének jogát az HBO nyert el, 2007-ben jelentették be, hogy tévésorozatot fognak belőle készíteni.
1948. szeptember 20-án született a New Jersey államban található Bayonne-ban. Leginkább fantasy, horror, és science fiction műfajban alkot.
Martin nagyon fiatal korában kezdett írni. Első művei rémtörténetek voltak: a környékbeli gyerekeknek adta el fillérekért, általában ő maga olvasta fel őket.
Később rajongója (és gyűjtője) lett a képregényeknek; a Fantasztikus Négyes 20. számában megjelentették az akkor középiskolás író levelét. Ez volt az első „írása”, amely nyomtatásban megjelent, és nagy hatással volt rá. A levél keltette reakciók hatására kezdett különböző rajongói magazinoknak írni.
1975-ben feleségül vette Gale Burnick-et. Négy év múlva, 1979-ben elváltak, gyermekük nem született.
A hetvenes évek első felében novellákat írt, több Hugo- és Nebula-díjat is nyert. Első regénye, a Dying of the Light, 1977-ben jelent meg. 1979-től főállású író.
1986-tól kezdett dolgozni szerkesztőként a Wild Cards című osztott világ antológián. A történetek egy olyan világban játszódnak, ahol a második világháború befejezése után felüti fejét egy vírus, amely súlyosan eltorzítja akiket megfertőz, illetve néhány ritka esetben különleges képességekkel ruházza fel őket.
A sorozathoz a szerkesztői munkán túl, maga Martin is hozzátett történeteket, amelyek közül soknak a telekinetikus képességekkel megáldott Thomas Tudbury volt a főszereplője.
1996-ban jelent meg a A Jég és tűz dala című sorozatának első kötete, a Trónok harca. A sorozat óriási sikert ért el, a negyedik kötet (Varjak lakomája) első helyezést ért el a New York Times és a Wall Street Journal könyveladási listáján is.
A könyvsorozat megfilmesítésének jogát az HBO nyert el, 2007-ben jelentették be, hogy tévésorozatot fognak belőle készíteni.
A dél-karolinai Conwayben született 1948. március 17-én. Az édesapját hatévesen vesztette el, édesanyját pedig tizenkét évvel később. Ezek a veszteségek jelentősen meghatározták a későbbi életét: édesanyja halálát követően kiiratkozott az iskolából és Kaliforniába, majd később Európába utazott, és az ellenkultúra híve lett. 1967-ben Kanadában telepedett le azzal a szándékkal, hogy elkerülje a besorozást, és kipróbálja a létező összes tudatmódosító szert. Itt ismerkedett meg Deborah Jean Thompsonnal, aki elkísérte a későbbi európai útjaira (például sok időt töltöttek Görögország szigetvilágában és Isztambulban), majd 1972-ben összeházasodtak, és azóta is együtt élnek.
Gibson egészen fiatal kora óta író szeretett volna lenni, William S. Burroughs különösen nagy hatással volt rá. Korai rövid történeteit az Izzó króm című novelláskötet őrzi. A komolyabb írásra John Shirley bátorította, akivel az 1980-as évek legelején ismerkedett meg egy vancouveri sci-fi-összejövetelen, és mindmáig jóbarátok. Ő mutatta be később Bruce Sterlingnek és Lewis Shinernek; ma négyüket tartják a cyberpunk irányzat első íróinak Gibsonnal az élen, aki az évtizedet a Sprawl-trilógiával (1984: Neuromancer, 1986: Count Zero, 1988: Mona Lisa Overdrive) tette műfajtörténeti szempontból megkerülhetetlenné. A Neuromancer volt az első regény, amely a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat egyaránt megkapta.
Gibson azóta még két trilógiát írt, melyek a szakírók és rajongók szerint pontos előrejelzések voltak a közeljövőt illetően: míg az 1990-es években megjelent Híd-trilógia (1993: Virtuálfény, 1996: Idoru, 1999: A holnap tegnapja) hackerek, multinacionális cégek és mesterséges intelligenciák helyett a tömegmédiára és a celebkultuszra fókuszál, addig a Blue Ant-trilógia (2002: Trendvadász, 2007: Árnyvilág, 2010: Nyomtalanul) a 9/11 utáni politikai hangulatról, osztályok közötti határvonalakról, öntudatról, márkaépítésről és globalizációról szól. Ekkorra Gibsonnak már az írói stílusa is megváltozott: a tudományos-fantasztikus stíluselemek helyett a realista esztétika jellemző rá. Ezért sok cyberpunk gyökerű rajongója fejezi ki nemtetszését mindmáig, de Gibson mégis ennek köszönhetően nőtt ki a sci-fi zsáneréből és vált világhírű kortárs íróvá.
Gibson legutóbbi regénye 2020-ban jelent meg Mozgástér címmel, míg a Sprawl-trilógia kötetei új magyar fordítást kaptak 2021-ben.
Gibson egészen fiatal kora óta író szeretett volna lenni, William S. Burroughs különösen nagy hatással volt rá. Korai rövid történeteit az Izzó króm című novelláskötet őrzi. A komolyabb írásra John Shirley bátorította, akivel az 1980-as évek legelején ismerkedett meg egy vancouveri sci-fi-összejövetelen, és mindmáig jóbarátok. Ő mutatta be később Bruce Sterlingnek és Lewis Shinernek; ma négyüket tartják a cyberpunk irányzat első íróinak Gibsonnal az élen, aki az évtizedet a Sprawl-trilógiával (1984: Neuromancer, 1986: Count Zero, 1988: Mona Lisa Overdrive) tette műfajtörténeti szempontból megkerülhetetlenné. A Neuromancer volt az első regény, amely a Hugo-, a Nebula- és a Philip K. Dick-díjat egyaránt megkapta.
Gibson azóta még két trilógiát írt, melyek a szakírók és rajongók szerint pontos előrejelzések voltak a közeljövőt illetően: míg az 1990-es években megjelent Híd-trilógia (1993: Virtuálfény, 1996: Idoru, 1999: A holnap tegnapja) hackerek, multinacionális cégek és mesterséges intelligenciák helyett a tömegmédiára és a celebkultuszra fókuszál, addig a Blue Ant-trilógia (2002: Trendvadász, 2007: Árnyvilág, 2010: Nyomtalanul) a 9/11 utáni politikai hangulatról, osztályok közötti határvonalakról, öntudatról, márkaépítésről és globalizációról szól. Ekkorra Gibsonnak már az írói stílusa is megváltozott: a tudományos-fantasztikus stíluselemek helyett a realista esztétika jellemző rá. Ezért sok cyberpunk gyökerű rajongója fejezi ki nemtetszését mindmáig, de Gibson mégis ennek köszönhetően nőtt ki a sci-fi zsáneréből és vált világhírű kortárs íróvá.
Gibson legutóbbi regénye 2020-ban jelent meg Mozgástér címmel, míg a Sprawl-trilógia kötetei új magyar fordítást kaptak 2021-ben.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............