Galaktika 181. [antikvár]

Részlet:Pat CadiganBeépített ember (első rész)Egy olyan világban, ahol az emberek kedvükre formálhatják-cserélgethetik személyiségüket, természetes, hogy ez lesz a legkeresettebb cikk a feketepiacon. A rendőrségnek pedig alkalmazkodni kell az új bűnözési trendhez.Sovay visszafogott narancssárgára festette magát. Nem volt az ő színe. Meztelenül, törökülésben ült a padlógyékényen, keze két egymásra tett bokáján. Valaki párnákat pakolt a háta és a fal közé, hogy el ne dőljön, valószínűleg az általános rendőrség. Az agyleszívókat nem ilyen figyelmesnek ismerték. Bőrénél egy-két árnyalattal sötétebb, hosszú, egyenes szálú haját hátrasimították petyhüdt arcáról, s üres, olívzöld szeme alatt vérfoltok éktelenkedtek. Minden kilégzéskor halk, sípoló hang hallatszott ajkai közül.Letérdeltem elé, és finoman lehúztam az alsó szemhéját. Véres könny csurrant a hüvelykujjamra. Szegény Sovay. Nem bántak vele kesztyűs kézzel. A nappaliban nem látszott jele dulakodásnak, igaz Sovay meg a felesége nem törődtek sokat a bebútorozással. Nekik a párnák és a gyékények volt a maximum, közvetett falmélyi világítással. Olyan érzés volt, mint egy sírboltban. Vagy az anyaméhben.