Bővebb ismertető
Amikor leülök a számítógép elé, hogy megírjam a következő novellámat, csak nagyjából ismerem a történetet. A fejemben már összeállt egy laza cselekményvázlat, sejtem, a helyszíneket, kb. előttem vannak a párbeszédek fő vonulatai. Tudom mi az az egymondatos gondolat, amire alapként ráépül az egész történet. Ekkor már érzem, hogy (legalább nekem) tetszeni fog a végeredmény. De ezek még csak ötletek, szilánkok, apró mozaikdarabkák, amelyekkel a történet hatalmas üres lapját kell megtöltenem.Általában az a bizonyos egymondatos gondolat jut eszembe először. De amíg eljutok odáig, hogy leülök a számítógép elé, hosszú idő telik el. Hetek, hónapok. Volt olyan novellám, amelynél ez a folyamat akár több évig is tartott. Egyik írásom utolsó sorát már tizennyolc évesen papírra vetettem. Ez a mondat már akkor kristálytisztán megszületett. Mégis harmincéves voltam, mire elé írtam az egész történetet.Tehát adott egy gondolta, amely hosszú ideig formálódik, növekszik - akár bekebelez más ötleteket is -, lassan terebélyesedik. Kutatásokat végzek hozzá, gyűjtöm az információkat. Elvetek ötleteket, motívumokat, akár az egész novellát, mert megcáfol a tudomány. De végül akkorára nőtt, hogy felbukkan az akarat: meg kell írnom.
Isaac Asimov (1920. január 2. – 1992. április 6.)
Orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének: A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008).
Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.
Asimov 1920. január 2. körül született (ez a hivatalos dátum, pontosan azonban nem ismert) a fehéroroszországi Petrovicsiban, egy, a mai Szmolenszki területen található zsidó faluban, Judah Asimov és Anna Rachel Berman Asimov gyermekeként, molnár mesterséget űző zsidó családba. Isaac csak hároméves volt, amikor emigráltak az Egyesült Államokba. Minthogy szülei csak jiddis nyelven és angolul beszéltek fiukkal, az sohasem tanult meg oroszul. Az ifjú Asimov Brooklynban nevelkedett, ötévesen megtanult olvasni és élete végéig tökéletesen beszélt az angol mellett jiddis nyelven is. Szülei egy kis vegyesbolt tulajdonosai voltak, ahol az egész család dolgozott. Itt sci-fi magazinokat is árultak, így Isaac olvasgatni kezdte azokat. Nagyjából tizenegy éves volt, amikor első történeteit kezdte írogatni, pár évvel később pedig már jó párat eladott ponyvairodalmi folyóiratoknak.
1939-ben diplomázott a Columbia Egyetemen, majd 1948-ban ugyanott biokémiából doktori fokozatot szerzett. Közben a második világháború alatt három évig Philadelphia tengerészeti hajógyárában dolgozott. A háború végével besorozták az amerikai hadseregbe
Miután ledoktorált, a Bostoni Egyetem orvostudományi karának tantestületéhez csatlakozott. 1958-tól kezdve már egyáltalán nem tanított, minden idejét írással töltötte.
1942. július 26-án feleségül vette Gertrude Blugermant, s két gyermekük született, David (1951-ben) és Robyn Joan (1955-ben). 1970-ben szétköltöztek, majd 1973-ban elváltak. Asimov még ebben az évben elvette Janet O. Jeppsont.
1960-ban Asimov előtt magas IQ-ja megnyitotta a Mensának, a rendkívüli intelligenciájú emberek egyesületének a kapuit. A tagságtól hol visszalépett, mert a tagtársakat túl arrogánsnak találta, hol aktív tagként előadásokat tartott Mensa csoportok előtt.
Asimov 1992. április 6-án halt meg.