Bővebb ismertető
Andrew Grey feszülten ült a The New York Times hírszerkesztői asztalánál, s visszaemlékezett a legutóbbi esetre, amikor egy lehetetlen históriát kellett volna megírnia.Akkor New Yorkban élt, s így egy tengeren túli hírügynökség, a European Press észak-amerikai tudósítója volt. A leghíresebb ügy akkoriban Zeb Speedé, egy elítélt gyilkosé volt, aki már tucatnyi évet töltött Utah állam börtönében, s egymás után adta be folyamodványait, melyekhez az ötleteket a börtön könyvtárának tanulmányozásából merítette. Végül Speed forrásai láthatólag kimerültek, és a kormányzó másnapra, egy pénteki napra tűzte ki Speed kivégzésének időpontját.De Speed csütörtökön végső folyamodványt küldött a Vatikánnak,>a Fehér Háznak, valamennyi szenátornak és a Legfelsőbb Bíróság minden egyes bírájának. Új fejlemények történtek minden órában. Grey minden erejét megfeszítve igyekezett lépést tartani, nyelte az aszpirint és a feketét, mikor Párizsból szolgálati utasítást kapott, hogy pénteki dátummal írja meg a sztori várható végét.Az üzenetet Grey délután hatkor kapta. Ö New Yorkban tartózkodott, s az eseményeket a hírügynökségek jelentéseinek meg azoknak az ismereteknek az alapján próbálta megírni, melyeket egy évvel korábban szerzett Utah állam siralomházában, ammikor az ottani börtönlázadásról írt.
Isaac Asimov (1920. január 2. – 1992. április 6.)
Orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének: A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008).
Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.
Asimov 1920. január 2. körül született (ez a hivatalos dátum, pontosan azonban nem ismert) a fehéroroszországi Petrovicsiban, egy, a mai Szmolenszki területen található zsidó faluban, Judah Asimov és Anna Rachel Berman Asimov gyermekeként, molnár mesterséget űző zsidó családba. Isaac csak hároméves volt, amikor emigráltak az Egyesült Államokba. Minthogy szülei csak jiddis nyelven és angolul beszéltek fiukkal, az sohasem tanult meg oroszul. Az ifjú Asimov Brooklynban nevelkedett, ötévesen megtanult olvasni és élete végéig tökéletesen beszélt az angol mellett jiddis nyelven is. Szülei egy kis vegyesbolt tulajdonosai voltak, ahol az egész család dolgozott. Itt sci-fi magazinokat is árultak, így Isaac olvasgatni kezdte azokat. Nagyjából tizenegy éves volt, amikor első történeteit kezdte írogatni, pár évvel később pedig már jó párat eladott ponyvairodalmi folyóiratoknak.
1939-ben diplomázott a Columbia Egyetemen, majd 1948-ban ugyanott biokémiából doktori fokozatot szerzett. Közben a második világháború alatt három évig Philadelphia tengerészeti hajógyárában dolgozott. A háború végével besorozták az amerikai hadseregbe
Miután ledoktorált, a Bostoni Egyetem orvostudományi karának tantestületéhez csatlakozott. 1958-tól kezdve már egyáltalán nem tanított, minden idejét írással töltötte.
1942. július 26-án feleségül vette Gertrude Blugermant, s két gyermekük született, David (1951-ben) és Robyn Joan (1955-ben). 1970-ben szétköltöztek, majd 1973-ban elváltak. Asimov még ebben az évben elvette Janet O. Jeppsont.
1960-ban Asimov előtt magas IQ-ja megnyitotta a Mensának, a rendkívüli intelligenciájú emberek egyesületének a kapuit. A tagságtól hol visszalépett, mert a tagtársakat túl arrogánsnak találta, hol aktív tagként előadásokat tartott Mensa csoportok előtt.
Asimov 1992. április 6-án halt meg.
Joan D. Vinge a legjobb tudományos-fantasztikus irodalmi műnek járó Hugo-díjjal jutalmazott The Snow Queen című regény szerzője. Ő jegyzi a nagy sikerű kötet folytatásaként megjelent World's End, a Hugo-díjra jelölt The Summer Queen és a Tangled Up in Blue címmel megjelent köteteket. Három munkája is napvilágot látott Cat-Psion karakteréről, ezek sorban: Catspaw, Dreamfall és Heaven Chronicles.
Számos rövidebb lélegzetű novella szerzőjeként ugyancsak komoly sikereket könyvelhetett el, melyek közül a legjelentősebb a Hugo-díjjal kitűntetett Eyes of Amber, amely több neves tudományos-fantasztikus magazinban és antológiában is helyet kapott.
Novellái két gyűjteményes kötetben kerültek kiadásra: Eyes of Amber és Phoenix in the Ashes címmel. Joan D. Vinge-et több film irodalmi feldolgozására is felkérték, idetartozik a Sólyomasszony, a Mad Max – Az Igazság Csarnokán innen és túl, a Willow, az Elveszve az űrben és A Jedi visszatér is, mely utóbbi munka óriási sikert hozott az írónak.
Ugyanő az írója az ifjúságnak szánt The Random House Book of Greek Myths című ismeretterjesztő kötetnek, mely Oren Sherman illusztrációival látott napvilágot. Évek óta kritikusa az Ellen Datlow, Kelly Link és Gavin Grant szerkesztette The Year's Best Fantasy and Horror gyűjteményes kiadványnak, melyben a manga és anime képregények ismertetését, népszerűsítését tűzte ki célul.
Jelenleg Ladysmith című regényén dolgozik. A kiadás előtt álló kötet első darabja annak a történelem előtti időkben játszódó, a bronzkor Nyugat-Európáját bemutató sorozatnak, mely témájában szorosan kötődik Vinge antropológusi diplomamunkájához.
Az érdeklődőket az író a www.sff.net/people/JDVinge internetes oldalon várja.
A szerző kiadónál megjelent művei:Cowboyok és űrlények
Ray Bradbury 1920-ban született az Illinois állambeli Waukegan kisvárosban, mely sok történetének színtere. Tizenéves korától kezdve folyamatosan írt, több száz története jelent meg korabeli pulp magazinokban. Több mint 30 kötete közül a Fahrenheit 451, a Marsbéli krónikák, A tetovált ember és a Gonosz lélek közeleg a legismertebbek. Több írását adaptálták színpadra és filmre is. Munkásságát számos díjjal ismerték el, például 1977-ben a rangos World Fantasy-díjjal tüntették ki az életművéért, 2000-ben a Nemzeti Könyvalaptól megkapta a legrangosabb amerikai szépirodalmi díjat, 2004-ben pedig az amerikai elnöktől vett át kitüntetést.
Bradbury 2012. június 5-én hunyt el, a haláláról rengetegen megemlékeztek. Steven Spielberg úgy nyilatkozott, hogy Bradbury a sci-fi filmjeinek a múzsája volt, Neil Gaiman szerint pedig a világunk sokkal szegényebb lenne ma a művei nélkül. Barack Obama hivatalos közleményt adott ki a Fehér Házból, miszerint Bradbury történetei nagy hatással voltak a kultúránkra és kibővítették a világunkat, valamint segítettek megérteni azt is, hogy a képzeletünket nem csak egymás jobb megértésére használhatjuk, de a legnagyobb becsben tartott értékeink kifejezésének is az egyik legfontosabb eszköze.