Sic Itur ad Astra 2003/1. [antikvár]

yyA közvetítést tartottam az egyik legfontosabb teendőmnek.'' Beszélgetés Kiss Gy. Csabával Kiss Gy. Csaba 1968-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, magyar és német szakon. 1968 és 1971 között a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpontban dolgozott tudományos gyakornokként, majd 1971 és 1974 között a Köznevelés cimü lap munkatársa volt. 1974-től 1977-ig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének aspiránsaként dolgozott, ezt követően az ELTE Kelet-Európai Irodalmak Kutatócsoportjának tagja lett. 1981-től ismét az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, ekkor már tudományos munkatársi rangban. 1986-tól a Magyarságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa volt. 1992 és 1995 között a Közép-Európa Intézet igazgatójaként dolgozott, 1995 óta az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének docense. Magyarországi egyetemi oktatói tevékenysége mellett a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszékének magyar irodalmár vendégprofesz-szora. Több hazai folyóiratnál dolgozott, illetve dolgozik munkatársként (Nagyvilág, Hitel, Protestáns Szemle, Rijec). Munkásságában a közép-európai (elsősorban a lengyel és a szlovák) irodalom, valamint az említett térség és az ide köthető magyar kapcsolatok kaptak hangsúlyt. VZs: A hatvanas években egy fiatal hátizsákos nemzedék indult útnak világot látni. A vasfüggöny miatt nem Nyugat, hanem a „szocialista tábor" országai felé vették útjukat. Számosan az ekkor szerzett élmények hatására egy életre elkötelezték magukat valamely közép-európai nép történelme, kultúrája iránt. Ezek közé az utazók közé tartoztál Te is. Hogyan kezdődött? KGyCs: Elindultunk, ahogy mondod. Nem föltétlenül hátizsákkal én például egy jókora sportszatyorral. Ez ugyanis kényelmesebb volt az autóstoppnál. Nehéz elhinni, hogy a jövő Sic Itur ad Astra ^ 2003/1.5-14.