Sic Itur ad Astra 59 [antikvár]

Noha a trendekkel lépést tartani igyekvő irodalmárok és történészek mostanság egyre inkább kultúratudományként határozzák meg saját tudományterületüket, az irodalomtudósi és historikusi gyakorlat mégis nagyon kevéssé hasonlít egymásra. Ami egymásra hatás mégis megfigyelhető, az furcsa módon nem elsősorban az irodalomtörténet és a történetírás között van, hanem - igen egyoldalúan - az irodalomelmélet és speciálisan a társadalomtörténet között. Kötetünk - melynek összeállításakor szerkesztőségünk nagyban támaszkodhatott az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában működő „Magyar és európai felvilágosodás" doktori program oktató- és hallgatógárdájára - ezen a helyzeten kíván változtatni a maga szerény lehetőségeihez mérten. Éppen ezért olyan tanulmányokat válogattunk össze, amelyek átjárnak az irodalom- és a történettudomány, különösképpen az irodalomtörténet és a társadalomtörténet határvonalain. Az írások egyik (nagyobb) része arra vállalkozik, hogy az irodalmat, az irodalom művelésének gesztusát és ambícióját társadalmi kontextusa felől ragadja meg, másik része pedig szépirodalmi fikciók társadalomtörténeti olvasatát tárja az olvasó elé.