Bővebb ismertető
Lapunk hasábjain - megalapítása óta -természetes rendszerességgel jelennek meg az edzői hivatással kapcsolatos történések, igények, elemzések, jelentések. A rendszerváltozás kezdete óta eltelt két évtizedben, sajnos, csak nagyon szerény mértékben következtek be olyan fejlemények, amelyek után elégedettséggel nyilatkozhattunk, sőt összegzésként azt mondhatjuk el, hogy mind az, ami a a magyar edzői társadalom körében történt, egyben jellemző vetülete a magyar sport viszontagságos állapotának. A még ma is jobbára tisztázatlan viszonyokból érzékeljük: a hazai sport az elmúlt húsz év alatt komoly veszteségeket szenvedett el a létesítmények tekintetében jelentősen gyengült a szervezettség mértéke, gondoljunk csak a sport igazgatására, s arra a hullámvasútra, amelyen az államigazgatás keretei között kultúránk e fontos elemének irányítása hányódott vetődött. Azokról az érzékenyen érintő veszteségekről nem is szólva, amelyek megtizedelték az utánpótlás korosztályait, s mindenek előtt korábban európai hírű edzői gárdánkat.
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.