Studia Theologica Transsylvaniensia 2007/9. [antikvár]

Előszó Ebben az évben is jelentkezünk a Stúdia folyóiratimk újabb (9.), de lehetséges, hogy ilyen formában az utolsó számával. Aki tudomást szeretne szerezni a „Stúdia" átalakításának okáról és szükségéről, az felvilágosítást nyerhet Marton József „A római katolikus teológiai képzés múllja és jelene Erdélyben" című cikkében. A szerző munkájának aktualitását elsősorban az jelenti, hogy a római katolikus teológiaképzés múltjának bemutatását követően ismerteti a Gyulafehérvári Teológiai Intézet betagolódásának folyamatát a kolozsvári Babe^-Bolyai Tudományegyetem keretébe, külön kitérve azokra a bonyodalmakra, amelyeket a külső titkos erők a belépés megakadolyztatása végett tudatosan és mesterségesen idéztek elő. Az ökumenizmus korszakában nem éppen ökumenikus megnyilvánulásokat is megismerhet belőle az olvasó. Állítom, hogy jelen folyóiratunk tudományos cikkei változatosak, és keresztény népünk általános érdeklödsét is kielégítik. Évszados (kb. 450 éves) „erdélyi" problémára, a vegyes házasságok jogi vonatkozásaira mutat rá Lukács Róbert a „Vegyes házasságok" című munkájában. Egeli Ferenc a keresztény papság ószövetségi vetületét, a levita papság feledatait táqa olvasói elé ószövetségi levita papság feladatai a Deut 33, 8-11 alapján" című tudományos értekezletében. Dr. Jakubinyi György érsek úr könyvismertetésre vállalkozott: 2005-ben, Nareki Szent Gergely halálának 1000. jubileuma alkalmából, az Örmény Katolikus Egyház által szervezett szimpózion anyagát részletezi. Az Érsek Úr teqedelmes könyvbemutatója jó tájékoztatást nyújt az örmény nép nagy hittudósáról és misztikusáról, Nareki Szent Gergelyről. Lelki jellegű, de a teológiai tudományosság igényével elkészített cikkel (A kenotikus lelkület által éltetett közösségi lelkiség) jelentkezik Nagy József. 11. János Pál pápát idézve vallja, hogy a közösségi szellem mindenekelőtt szívünk pillantását jelenti a bennünk lakó Szentháromság misztériumába, akinek fénye felismerhető a mellettünk élő emberek arcán is. Az első, történelmi jellegű részben a közösségi lelkiség teológiatörténeti megalapozására vállalkozik, majd a második részben a közösségi létmód és lelkiség „episztemológiáját" ismerteti. Ennek keretén belül a szentháromságos közösségi életforma sajátos vonásait mutatja be, helyesebben, vázol és értelmez néhány olyan ellentétpárt, melyek mind a szentháromságos isteni létmód, mind pedig az emberek körében kibontakozásra hivatott közösségiség kialakulása szempontjából lényeges fontossággal bírnak. 1 ' li'- ¦ ¦ km