Századok 1949/1-4. [antikvár]

Részlet: Joszif Visszárionovics Sztálin, az új élet építője, a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletét gazdagítva oly tudományos munkákat alkotott, amelyek az egész modern haladó tudomány fejlődésének elméleti alapját képezik. Sztálin elvtárs munkái a kultúra és tudomány minden területén irányítják a haladó mozgalmat, de eszméi különösen a történettudomány szempontjából fontosak. Sztálin elvtárs nem egyszer hangsúlyozza munkáiban, milyen hatalmas jelentősége van annak, hogy történeti úton közelítsük meg a jelenségeket; Ezt a módszert a marxista-leninista világnézet szempontjából kötelezőnek tartja. J. V. Sztálin ezt írta: „...van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai számára - ez a marxista-leninista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről, a proletárforradalom fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudományi... A leninista nem lehet csupán kedvelt tudományágának specialistája - hanem egyúttal politikusnak és társadalmi embernek is kell lennie, élénken érdeklődnie kell országa sorsa iránt, ismernie kell a társadalmi fejlődés törvényeit, tudnia kell alkalmazni ezeket a törvényeket.. Különösen „A dialektikus és történelmi materializmusról" szóló munkájában beszél J. V. Sztálin világosan arról a tudományról, amely felfedi a társadalmi fejlődés törvényeit. „Könnyű megérteni - olvassuk itt - milyen óriási jelentőségű a filozófiai materializmus tételeinek kiterjesztése a társadalmi élet tanulmányozására, a társadalom történetének tanulmányozására... Ha a természeti jelenségek kapcsolata és egymástól való kölcsönös függésük a természet fejlődésének törvényszerűsége, akkor ebből az folyik, hogy a társadalmi élet jelenségeinek kapcsolata és egymástól való kölcsönös függése - szintén nem véletlen, hanem a társadalom fejlődésének törvényszerűsége. Tehát a társadalmi élet, a társadalom története megszűnik „véletlenek" halmazata lenni, mert a társadalom története a társadalom, törvényszerű fejlődésének jellegét nyeri, a társadalom történetének tanulmányozása pedig tudománnyá válik. Tehát: a társadalom történetéről szóló'tudomány, a társadalmi élet jelenségeinek minden bonyolultsága mellett is, éppoly exakt tudománnyá válhat, mint mondjuk a biológia, olyan tudománnyá, mely a társadalmi fejlődés törvényeit fel tudja használni gyakorlati alkalmazás céljaira.