Századok 1963/3. [antikvár]

Részlet: "A különböző nomád népek, elsősorban a belső- és közép-ázsiai türk népek fejlődése azt bizonyítja, hogy a feudális átalakulásnak fentebb vázolt útja jellemezte a VI-X. századi állapotokat. Egy körülmény azonban nem kerülheti el figyelmünket, az ugyanis, hogy a nomád gazdaságon alapuló társadalmak fejlődése rendkívül egyenetlen volt. Igen nagy volt a fejlődésbeli eltérés az egyes nomád népek között; még a szomszédos, néha azonos etnikumú nomád népek és törzsek között is igen éles fejlődésbeli eltérést lehet tapasztalni. Így pl. a bajkálon-inneni burjátok már eljutottak a földművelésig még az orosz kolonizáció előtt, míg a bajkálon-túli burját törzseknél igen ritka jelenség volt a földművelés. A Csu, Talasz és a Hét-folyó vidékén élő kazah csoportoknál elég általános volt a földművelés, míg a kazahok többi csoportjainál a földművelés egyenesen üldözendő cselekmény volt. Hasonló különbség figyelhető meg a VIII-X. században az orosz feudális társadalom szomszédságában élt különböző nomád népeknél is. Más elbírálás alá esik a besenyők zöme és megint csak más elbírálás alá esnek a Kazár Kaganátus nomád eredetű népeinek bizonyos csoportjai, és megint külön mércét kell felállítani a kunok számára. Ezt azért tartjuk szükségesnek kihangsúlyozni, mert amikor mi jelen dolgozatunkban a nomád fejlődés általános vonásait emeltük ki, nem hagyható figyelem nélkül az sem, hogy az általános vonásokon túl szükséges az egyedi, sajátos vonások feltárása is. Az orhoni-jeniszeji feliratok és a régészeti források bizonyítják, hogy a VIII-X. századi türk társadalom ismerte a föld feudális magántulajdonát. A sírfeliratok az áldozati feliratok állandóan ismétlődő refrénje: az elhúnyt búcsúzik népétől, fiatalabb és idősebb rokonaitól, méneseitől, kincseitől, földjeitől, számos auljaitól. Az is gyakori, amikor az elhúnyt politikai érdemeit I is felsorolja a felirat, megemlítve a társadalmi politikai rangját, fejedelmét, és az sem ritkaság, amikor a felirat megemlíti az elhúnyt szántóföldjeit, amelyektől szintén búcsút vett az elhúnyt. S nemcsak Tonjukuk és Kültegin közismert terjedelmes feliratára gondolunk, hanem számos kisebb feliratra is, amelyek adatai rendkívül értékesek a korai középkor feudális fejlődésének vizsgálatakor."