Századok 1999/2. [antikvár]

TANULMANYOK Urbán Aladár AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT 1848/49-BEN Történetírásunk a köztársasági gondolat első hazai jelentkezését magától értetődően a Martinovics által elindított, úgynevezett jakobinus mozgalomban lá^a. Egyben megállapíija, hogy a francia forradalom mintájára elképzelt átalakulás és a köztársaság megteremtésének feltételei a korabeli magyar társadalomban nem voltak adottak. A résztvevők nézeteit, a szervezkedésnek és azok felszámolásának részleteit Benda Kálmán jó négy évtizeddel ezelőtti kutatásainak, a mozgalom iratainak kiadása jóvoltából kellően ismerjük. Nincsenek összefoglaló ismereteink azonban a köztársasági gondolat reformkori továbbélésének és erősödésének, majd 1848/49. évi nyüvános hirdetésének és megvalósítási törekvésének részleteiről. Joggal állapította meg a magyarországi köztársasági eszmékés mozgalmak témakörében 1989őszén rendezett ülésszakon Pölöskei Ferenc, hogy hiányzik az említett kérdéskör bemutatása, mélyebb elemzése. ^ Az 1794-ben kibontakozott, majd rövidesen felszámolt és véresen megtorolt magyarjakobinus mozgalom ösztönzője az egész Európára kiható nagy francia forradalom volt. Szervezői a széleskörű hazai elégedetlenséget felhasználva a Habsburgoktól elszakadt, önálló országot, a szabadságot és egyenlőséget megvalósító köztársaságot akartak létrehozni.^ A megfélemlítés légkörében az eljövendő évtizedekben, jelenlegi ismereteink szerint az 1820-as évek végéig nincsen számottevő nyoma a republikánus eszmék terjedésének hazánkban.^ Az 1820-as évektől lejátszódó európai események (a liberálisok átmeneti sikere Spanyolországban, az itáliai karbonárik megmozdulásai), majd az 1830-as újabb francia forradalom és azt követően a francia republikánusok felkelési kísérletei a sajtó révén beszédtémává tették a köztársaság mint kormányzati forma gondolatát. Megvalósítására itthon nem alakultak összeesküvő csoportok, s a republikánus eszmék iránt érdeklődők inkább az idegen uralommal voltak elégedetlenek, mintsem hogy többségükben kiérlelt antimonarchista érzelmeket tápláltak volna. Ez a folyamat még részletes feldolgozást igényel, de az már most is világos, hogy a társadalmi változást igénylők új generációjmak mintát kereső érdeklődése a békésen fejlődő „szabad státusok": az Egyesült Államok felé fordult. Ezeknek az ' Ld. A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon. Szerk. Pölöskei Ferenc. Bp. 1990. Előszó. Valóban a 150 év előtti eseményeknek erről a vetületéről csak egy kisterjedelmű disszertáció jelent meg. Ld. Erdős Ernő: A köztársasági eszme és az 1848-49-i hírlapok. Bp. 1914. Ld. m^Rédiy Tivadar aktuális indíttatású cikkét: Köztársasági publicisták 1848-ban. Vasárnapi Újság 1918. december 29. 2 A részletekre ld. Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom története. Bp. 1957; A magyar jakobinusok iratai I-III. S. a. r. Benda Kálmán. Bp. 1952-1957; Hajdú Lajos: A köztársasági eszme jelentkezése a magyar politikai gondolkodásban. In: A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon. 7-15. 3 Tudunk azonban arról, hogy Kassán, a pápai és a sárospataki református kollégiumban titkos társaságok alakultak, forradalmi dalokat énekeltek és a diákok egymást „republikánus atyámfiainak" szólították. Benda, A magyar jakobinus mozgalom 81.