Századok 2005/4. [antikvár]

TANULMANYOK Sudár Balázs VÁC VÁROSÁNAK TÖRÖK HÁZÖSSZEÍRÁSA 1570-BŐL' A közép- és koraújkori magyar városokról meglehetősen kevés részletes összeírás maradt fenn/ Ha ismerjük is a városok legjelentősebb épületeit, fontosabb családjait, akkor sem tudunk túlságosan sokat a peremkerületekről, a főtértől távolabb eső utcácskák házairól vagy azok lakosairól. Ezért rendkívül érdekes és értékes az a török összeírás, amely valamikor az 1570-es évek legelején készült öt Dunakanyar környéki városról: Esztergomról, Visegrádról, Vác-ról, Nógi'ádról és Drégelyről.^ A török kormányzat — a megszokott gyakorlattól eltérő módon — ugyanis ekkor a települések összes házát összeíratta, függetlenül azok minőségétől, a bennük lakók vallási hovatartozásáról jövedelmük nagy- ' A tanulmány az OTKA támogatásával készült (F 048361). Hálás köszönettel tartozom Hegyi Klái'ának és Fodor Pálnak a tanulmány írásához nyújtott önzetlen segítségükért. ^ Ilyen például a 16. századból Szigetvár 1551-ből származó lakosságösszeírása {Szakály Ferenc: Sziget mezőváros (Somogy megye) lakosságának „connmneratiója" 1551-ben. (Adalékok XVI. századi mezővárosaink demográfiai és társadalmi képéhez.) Történeti Statisztikai Évkönyv 1967-1968. Budapest 1970. 61-133.) és Győr 16. századi telekkönyvei {Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602. (Városi levéltári füzetek 7.) Győr 2003). Pálffy Gézának köszönöm, hogy az adatokra felhívta a figyelmemet. 2 Wien, Österreichische Nationalbibliothek [a továbbiakban ÖNB], Ki-afft 290. (Munkám során a Magyar Országos Levéltárban található müa'ofüm-másolatot használtam.) Bár a kézirat datálat-lan, készítésének ideje közvetett úton többé-kevésbé meghatározható. A széles időkeretet — 1566-1578 — SzokoUu Musztafa budai pasa említése határozza meg, akit sohasem neveznek elhunytnak. További finomítási lehetőséget kínál az ingatlantulajdonos katonák nevének összevetése a zsoldjegyzékekkel. Visegrád esetében például az 1568/69-böl (ÓNB Mxt 642, 69-74) származó listával való egybevetés eredménye tanulságos. A házösszeírásban 87 olyan háztulajdonos szerepel, akinek neve mellé katonai beosztását is feljegyezték. Közülük 82 szerepel az 1568/69. évi zsoldlistában is. Figyelemre méltó azonban, hogy a zsoldösszeírás néhány esetben változásokat is feltüntet - ezek esetében rendre az új belépő bukkan fel a házösszeírásban. Azaz a házösszeírás valamivel - de nem sokkal 1568/69 után keletkezett. Hasonló összevetést végezhetünk Nógrád esetében is, itt a kontrollforrás az 1573/74. évi zsoldlista, amely azonban csak a lovasokat (fárisz) tartalmazza (ÖNB Mxt 626, 139-142). Sajnos itt jóval kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk, a két aga alá tartozó 105 lovashoz képest e csapatnemet mindössze ötvenegynéhány háztulajdonos képviseli. így a legénység egybevetése kevéssé eredményes, beszédes viszont a tisztek összehasonlítása: különbözött a két aga neve (Hizir és Szinán szemben Müsza Dívánéval és Ahmed Bálival), és a zsoldlistában szereplő 11 tizedes (szeroda) közül is csak öttel találkozunk a házösszeírásban. Azaz házjegyzékünk jóval 1573/74 előtt keletkezett. A két szélső időpont - 1569 és 1573 — közül az egyezések erőteljesen az előbbi felé közelítik összeírásunkat, melynek dátumát foltételesen 1570-re teszem — az egyszerűség kedvéért a továbbiakban ezzel az évszámmal hivatkozom rá. A kéziratra Fekete Lajos figyelt fel, Vácra vonatkozó részét 1942-ben tette közzé. Fekete Lajos: A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. Budapest 1942. (Újabb kiadása: Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. Budapest 1993. 39-126.) Esztergom összeírásának Káldy-Nagy Gyula által elkészített átirata a Komárom Megyei Levéltárban található. Az anyagot elemezte: Vass Előd: Esztergom felszabadulás a török alól 1683-ban. Esztergom év-lapjai 1983. Esztergom 1983. 424-430. A visegrádi összeú-ást magam rendeztem sajtó alá. luán László: A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. Visegrád 2004. 181-183.