Századok 2007/2. [antikvár]

Kiss Gergelya székesfehérvári prépostság egyházjogi helyzete a középkorbanA hazai szakirodalomban általánosan elterjedt az a felfogás, hogy a székesfehérvári Nagyboldogasszony prépostság jogi értelemben is igen különleges helyet foglalt el a magyar egyházi hierai'chiában. Ezt úgy lehet a legtömörebben összegezni, hogy a prépostság, az egyházi szokásjog általános gyakorlatától eltérően, nem tai'tozott sem a teiületileg illetékes veszprémi püspök, sem a magyai-egyház feje, az esztergomi érsek joghatósága alá, hanem kizárólag a római Szentszéknek volt alárendelve.! A jelen tanulmányban azt kívánom röviden kifejteni, hogy e sajátos jogi helyzet, hogyan, milyen körülmények között alalmlt ki.A kérdés tisztázásához elengedhetetlen néhány egyházjogi fogalom rövid magyarázata. Az egyházi szokásjog alatt az úgynevezett kánonjog értendő, amely azonban a középkorban nem valamiféle tételesen meghatározott egyházi törvénykönyvetjelentett, hanem számos különböző forrásból (zsinati hatáj-ozatok, pri\dlé-giumok, kánonjogi gyűjtemények, stb.) táplálkozva kialakult, mégis állandóan változó normarendszert. Egyazon kérdésben többféle felfogás is éi"vényesülhetett egyidejűleg, ami több alkalommal vezetett zavarokhoz vagy nézeteltérésekhez például egy-egy adott egyházi intézmény jogállapotával kapcsolatban. Ennek következtében egy idő után felmerült az igény a rend megteremtésére; erre az első példa Gratianus bolognai kánonjogász tevékenysége az 1140-es években, de itt említhető meg a 12. századközepétől pontosabban III. Sándor pápa (1159-1181) korától a pápaság határozott törekvése egy pontos egyházi jogrend megteremtésére. A másik tisztázandó fogalom a joghatóság kérdése. A püspök illetékességi terü-1 A teljesség igénye nélkül pl. Károly János - Nyirák Sándor: Emlékkönyv a székesfehéi-vári püspöki megye százados ünnepére 1877. Székesfehéi-vái-. 1877. 106., 113.; Németh Ambrus: A szé-kesfejérvái-i kiváltságos prépostság és az esztergomi érsekség. Századok 35. (1901) 547-551.; Sebestyén József: A székesfehéi-vári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. Századok 59. (1925) 376-395., 60. (1926) 462-497.; ifj. Horváth János: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos fon-á-sok alapján. In: Székesfehéi-vár évszázadai 1. Az államalapítás kora. Szerk. Ki-alovánszky Alán. Székesfehérvár 1967. 112-113.; Mezey László: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban. In: Székesfehérvár évszázadai 2. Középkor. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehéi-vár 1972. 21-36.; Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 40-41.; Siklósi Gyula: Székesfehérvár legkorábbi egyházi intézményei a középkorban. In: Egyházak a változó világban. Szerk. Bái'dos István, Beke Margit. Esztergom 1991. 109-118.; Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. (Tái-sadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 12.) Bp. 1994. 11-14., 100-101.; Püspöki Nagy Péter: A székesfehérvái'i prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tüki-ében. In: A székesfehérváiú Boldogasszony Bazilika történeti jelentősége. Szerk. Farkas Gábor (Közlemények Székesfehérvái- vái'os töi-ténetéből III.) Székesfehéi-vái' 1996. 7-93.; Érszegi Géza: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól. In: uo. 115-142.