Századok 2007/4. [antikvár]

TANULMANYOK Zsoldos Attila AZ 1267. ÉVI DEKRÉTUM ÉS POLITIKATÖRTÉNETI HÁTTERE (IV. Béla és István ifjabb király viszályának utolsó fejezete) Hasonló című tanulmán)^; olvashattak már mindazok, akik érdeklődnek a magyar középkor, s azon belül is kiváltképp a 13. század története iránt. Szűcs Jenő, miután megbízást kapott arra, hogy megírja a Magyarország története tíz kötetben című vállalkozás számára az 1242 és 1308 közé eső korszak összefoglalását, számos előtanulmánnyal készült fel a feladatra. Ezek egyike volt Az 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemesség kialakulásához címmel megjelent dolgozata, mely a Mályusz Elemér munkássága előtt tisztelgő tanulmánykötetben látott napvilágot.! A terjedelmes írásnak alig ötödét teszi ki a rövid, mindössze tíz cikkelyből álló törvény — egyébként kitűnő — elemzése: az arányok egyértelműen jelzik, hogy a szerző figyelmét elsősorban a „háttér" kötötte le. Maga az 1267. évi dekrétum voltaképpen kiindulópontként szolgált tehát Szűcsnek ahhoz, hogy kifejtse nézeteit egyfelől arról a társadalomtörténeti folyamatról, mel3Tiek eredményeként a 13. század elejének királyi szerviensi rétege a század végére immár a királyi hatalom által is elismert módon elfoglalta helyét a nemességben, másfelől ahhoz, hogy a szakmai közvélemény elé tárja a szolgabírói intézmény kialakulására vonatkozó elképzeléseit. Az előbbi kérdéskört illetően alapvetően Mályusz Elemér csaknem félévszázaddal korábbi álláspontját^ követte — miközben mellékesnek semmiképp nem tekinthető kiegészítéseket fűzött annak gondolatoenetéhez —, az utóbbival kapcsolatos rekonstrukciója viszont — bár szintén nem volt teljesen független Mályusz eredményeitől — azon saját megfigyelésein alapult, amelyek szerint éppen az 1267. évi törvény egyik rendelkezésének végrehajtása teremtett alkalmat arra, hogy az addig a megyei nemesség bármiféle joghatóság nélküli testületeként működő szolgabírói intézmény a helyi igazgatás rendszerének részévé váljék. A tanulmány historiográfiai jelentőségét elsősorban éppen ez az elmélet adja meg: a hangsúly a dekrétum (társadalomtörténeti) hátteréről áttevődött a törvény (intézménytörténeti) következményére. így vélekedhetett erről maga Szűcs Jenő is, hiszen aligha tekinthető véletlennek, hogy, amikor írása rövidített változatát beillesztette 1987-ben megvédett akadémiai doktori disszertációjába, a vonatkozó fejezet címe megváltozott {Az 1267. évi dekrétum háttere és eredménye: az új ' Szűcs Jenő: Az 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemesség kialakulásához. In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp. 1984. 341-394. 2 Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása. Századok 76. (1942) 272-305., 407-434.