Századok 2007/5. [antikvár]

TANULMANYOK Pálffy Géza A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 16. SZÁZADI HABSBURG MONARCHIÁBAN' Niederhauser Emilnek Bevezetés: mi változott Mohács után ? . _ A 16-17. századi magyar történelem egyik legkiválóbb ismerője, Takáts Sándor éppen négyszáz esztendővel a mohácsi csata után, 1926-ban a következőket írta a korszak egyik meghatározó magyarországi személyiségéről, a Magyar Kamara elnökéről (1549-1556), bethlenfalvi Thurzó Ferencről: „Érdemes, őt tollra vennünk; mert úgy forgatta élete orsóját, hogy családjának a fényét is emelte s hazájának is nagy szolgálatokat tett. Bár ezt egész sereg történeti adat igazolja, újabb időben sok valótlan állítás került róla forgalomba. Már az úgy szokott lenni, hogy az emberek sok temondádat forgatnak, addig-addig ismételgetik, míg végre is hitelre találnak. S nincs könnyebb dolog, mint a fellobbant tűzre száraz fát hordani; de annál nehezebb azt megoltani."2 A kiváló kutató és történeti esszéíró fenti szavai nem csupán Thurzó Ferenc életére, hanem a Mohács utáni rövid 16. század egészére is igazak. A Magyar Királysági történetének 1526 utáni korszakváltásáról és a közép-európai ^ Az alábbi tanulmány plőadás-változata eredetileg az MTA Történettudományi Intézetében 2003. április 14-én hangzott el. fA Századok folyóiratban terjedelmi okokból az Intézet vezetésének engedélyével lát napvilágot.] A téma kutatását és elmúlt esztendőkben különböző területeken történt jelentősebb továbbfejlesztését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Klebelsberg Kimo és Deák Ferenc Ösztöndíjai, valamint az OTKA K 060618 ny. sz. kutatási programjának támogatása tette lehetővé. A rendkívül soki-étű téma részletes, monografikus feldolgozása a MTA Történettudományi Intézete kiadásában megjelenő História könyvtár: Monográfiák sorozata számára készül, és reményeink szerint 2008-2009 fordulóján láthat majd napvilágot. 2 Takáts Sándor: Thurzó Ferenc. In: Uő: A magyar mult tarlójáról. Bp. [1926.] 76. 3 Már itt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a 'királyi Magyarország' terminus használatát — noha történetírásunk régi gyakorlatának megfelelően korábban magunk is használtuk — a jövőben nem alkalmazzuk. Ennek több oka van. Egyrészt a fogalom azt sugallja, hogy a korban több Magyarország (királyi vagy Habsburg, erdélyi vagy fejedelmi, török vagy akái- Thököly-féle kuruc, esetleg szlavóniai stb.) volt; másrészt ilyen állam ténylegesen sohasem létezett; harmadrészt fejedelmi vagy szultáni Magyarországról sem beszélünk; végül a fogeilmat ismereteink szerint a korban sem alkalmazták. Sokkal helyesebbnek tartjuk, ha a korabeli államalakulatok elnevezéseit használjuk, azaz Magyar Királyságról (regnum Hungáriáé), Erdélyi Fejedelemségről és Oszmán Birodalomról (azon belül török hódoltságról) stb. beszélünk, hiszen a Jagellók vezette késő középkori magyar állam jogutódja — a Habsburgok idegen volta ellenére is — a Magyar Királyság volt, még ha a belügyeiben jelentős autonómiát élvező, török vazallus Erdélyi Fejedelemség sok mindent örökítetett is tovább az 1526 előtti hagyományokból. A téma legújabb összefoglalója szerint a „Királyi Magyai'ország [sic!] a Habsburg Birodalom hatalmi szférájába került országrész", arai azonban csupán földrajzi szempontból igaz (R. Várkonyi Ágnes: A Királyi Magyarország 1541-1686. [Tudomány - Egyetem] Bp. 1999. 11.). Véleményünk szerint a 16. században egyértelműen a Magyai- Királyság [sic!] lett a Habsburg