Századok 2008/6. [antikvár]

Részlet a könyvből: Gergely Jenő: A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT ELSŐ ÉVEI A világháborúk közötti két évtizedben Budapest székesfőváros önkormányzata a Wolff Károly majd Csilléry András által irányított Keresztény Községi Párt (KKP) kezében volt. A politikai paletta jobboldalán elhelyezkedő, keresztényszociális jellegű, korszerű struktúrával rendelkező, a fővárosra korlátozódó keresztény párt a mindenkori kormány és kormánypárt(ok) több-kevesebb támogatásával tudta biztosítani vezető pozícióját. A főváros választójoggal bíró polgárai által pártállás szerint megválasztott, továbbá a nem választott tagokkal kiegészülő többség biztosította a jobboldali kormányzást. A várospolitika alakításánál azonban az erős baloldali - szociáldemokrata, polgári demokrata és liberális - ellensúly távolról sem volt figyelmen kívül hagyható. Ez a tény is motiválta az önkormányzati jellegét és önállóságát, különállását hangsúlyozó Keresztény Községi Párt politikáját. A párt abban is unikálisnak mondható, hogy míg a fővárosban kizárólagos jelleggel képviselte a keresztény politikát, a nemzetgyűlésben majd a képviselőházban részét képezte a mindenkori keresztény pártnak. Ennek ellenére nem követte egyértelműen a katolikus jellegű országos keresztény pártot a kormánytámogatás vagy ellenzékiség, legitimizmus vagy szabad királyválasztás stb. kérdéseiben, hanem a fővárosban lényegében egész fennállása idején megőrizte saját arculatát. Ha nem tudta is megakadályozni Bethlen István majd Gömbös Gyula fővárosi kormánypárt-alapító törekvéseit, velük szemben, vagy esetenként velük összefogva, meg tudta védeni önkormányzati pozícióit. A Keresztény Községi Párt történetét a szakirodalom - elsősorban L. Nagy Zsuzsa több munkája - csak érintőlegesen tárgyalta, egy kéziratban maradt bölcsészdoktori disszertáción túl máig nem született átfogó jellegű monográfia a korszak legsikeresebb keresztény pártjáról. A Keresztény Községi Pártnak sem maradt fenn a központi iratanyaga, így a levéltári források gerincét a Budapest Főváros Levéltárában található fondok (elsősorban a politikai álláspontokat is tükröző törvényhatósági bizottsági közgyűlések jegyzőkönyvei, másodsorban a főpolgármesteri, polgármesteri iratok) képezik. Ezeket egészíti ki a kurrens könyvészeti- és sajtóanyag, a párt félhivatalosának mondható Nemzeti Újsággal az első helyen. Ide tartoznak a kortársak visszaemlékezései, életrajzai, illetve a fővárosi igen sokszínű és gazdag napilapok, folyóiratok, szakmai közlönyök.