Századok 2010/6. [antikvár]

TANULMANYOK Tringli István VÁSÁRTÉR ÉS VÁSÁRI JOG A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON' 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem a Gyergyó székben fekvő Szentmiklós falunak évi két vásár tartását engedélyezte, egyet Bálint, egyet pedig Luca napján, azaz február 14-én és december 13-án. ^ A vásár teret igényel: a vásárjogot elnyert településen állandó helyet kellett kihasítani e célra. A vásárteret fel kellett osztani az árusok között, fenn kellett tartani a rendet, a vitás ügyek elintézésére rendszabályokat kellett bevezetni, ezeket a szabályokat be kellett tartatni. A vásártér kialakítása visszahatott a település későbbi fejlődésére; a vásár maga is térformáló tényező lett. A vásárjogot kapott falvak, városok nem a semmiből teremtették meg a vásár üzemeltetésének kereteit, hanem jól bevált szokásokhoz, sőt egész szokásrendszerhez igazodtak akkor, amikor létrehozták saját vásárterüket és megszabták vásári rendtartásukat. E szokásoknak csak egészen kis része került az országos szokásjog kodifikált részébe, azaz csak néhány szokásjogi norma lett törvénnyé, illetve került be a szokásjogi összefoglalókba. A vásárokkal kapcsolatos szabályrendszer nagyobbik részét úgy rögzítették írásban, hogy soha senki nem rendszerezte azokat, rendszerezés nélkül pedig nincs kodifikáció. A vásári térhasználat szokásai nem álltak meg az ország határainál. Ha az eltérő szokásjogi rendszerek szerint élő Európa országainak vásárokkal kapcsolatos szokásait a magyar vásárokéval vetjük össze, nagyon sok hasonlósággal találkozhatunk. Korántsem bizonyos, hogy átvétellel van dolgunk, sokkal valószínűbb, hogy a kereskedelem hasonló formái hozták létre a hasonló tereket és a hasonló szokásokat. Amikor Gyergyószentmiklós elnyerte vásártartási jogát, már több évszázados hagyományokhoz igazodott; a vásárok történetét a magyarországi írott emlékekben hat évszázaddal korábbra visszamenőleg is követni tudjuk, az első forrásaink ugyanis az államalapítás korába visznek bennünket. A vásár azonban ennél jóval régibb intézmény, története és a vele kapcsolatos szokások egy része olyan korokba nyúlik vissza, ahonnan írott források nem maradtak ránk. A szokásjog keretei között élő hagyományos világ számos intézményéről elmondható ugyanez, a történettudomány azonban nem elégedhet meg ezeknek ' A tanulmány az OTKA által támogatott „Magyarország vái-osainak történeti atlasza" című (186544. sz.) program keretében készült. Alapját egy 2007. június 8-án Gyergyószentmiklóson, a város vásárkiváltsága elnyerésének 400. évfordulója alkabnából rendezett tudományos ülésszakon Vásárok a középkori Magyarországon címmel tartott előadás képezte. 1 Erdélyi királyi könyvek 1-9. (1581-1610). 7. 54b. CD-ROM; Garda Dezső-. Gyergyószentmiklós története 1703-ig. In: Gyergyószentmiklós monogi-áfiája. Szerk. Garda Dezső. Csíkszereda 2001. 30.