Századok 2013/2. [antikvár]

TANULMANYOK Bácsatyai Dániel gesta eorum digna aeternitate laudis (Közös motívumok Geoffrey of Monmouth és E mester regényes gestáiban) Régóta ismert, hogy E mester regényes gestáiát^ szoros szálak fűzik a nyugat-európai latin nyelvű világi irodalomhoz, különösen a 12. századi felsőfokú iskolai oktatási anyag szerves részeként számon tartott Trója- és Sándor-regényekhez. A Gesta Hungarorum proZo^wsában maga Anonymus dicsekszik el azzal, hogy átdolgozta Dares Phiygius népszerű Trója-regényét, s Kapitánffy István bebizonyította, hogy Névtelenünk egy másik középkori Trója-történetet, az Excidium Troiaet is haszonnal forgatta.2 A Trója-regények mellett Anonymus hosszú bekezdéseket kölcsönzött a Nagy Sándor hódításait elbeszélő História de preliishol is.^ A hazai kutatás az 1930-as években figyelt fel E mester egy másik lehetséges nyugati latin nyelvű olvasmányára, az angliai Geoffrey of Monmouth (tll55 előtt) História regum Britanniae'^ címen ismert gestdiávs ^ A brit hőskorszakot ^ A Gesta Hungarorum szövegét Jakubovich Emil kiadása szerint idézem: Scriptores rerum Hungaricum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I-II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapestini 1937-1938. (Reprint kiadása Szovák Kornél és Veszprémy László jegyzeteivel: Nap Kiadó, Bp. 1999) (a továbbiakban SRH) I. 33-117. Hasznonnal forgattam az újabb kiadásokat is: Die Gesta Hungarorum des anonymen Notars. (Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte). Eds. Gabriel Silagi - Veszprémy László. Ungarns Geschichtsschreiber 4. Sigmaringen 1991; Anonymous, Notaiy of King Béla, The Deeds of the Hungarians, Master Roger's Epistle to the Sorrowful Lament about the Destruction of Hungary by the Tartars. Eds. János M. Bak - Martyn Rady - László Veszprémy. Central Europeran Medieval Texts 5. Bp.-New York 2010. 2 Kapitánffy^ István: Anonymus és az Excidium Troiae. Irodalomtörténeti Közlemények 75. (1971) 726-729. (Újraközölve: Uő: Hungarobyzantina. Bizánc és a görögség középkori magyarországi forrásokban. Szerk. Farkas Zoltán - Mayer Gyula. Bp. 2003, 194-203.) ^ A kutatástörténet legutóbbi összefoglalóját 1. Thoroczkay Gábor. Anonymus latin nyelvű külföldi forrásai. Turul 72. (1999) 108-117. ^ Az idézetekhez Neil Wright 1984-es kiadását vettem alapul: The História regum Britannie of Geoffrey of Monmouth l: Bern, Burgerbibliothek, MS. 568. Ed. Neil Wright. Cambridge 1984. (A továbbiakban HRB.) Korábbi kritikai kiadásai: La légende Arthurienne: études et documents MII. Ed. Edmond Farai. Paris 1929. (a továbbiakban La légende Arthurienne) III. 64-303; The História regum Britannie of Geoffrey of Monmouth with contributions to the study of its place in early British history Ed. Acton Griscom. London 1929.; História regum Britanniae. A vai'iant version edited from manuscripts. Ed. Jacob Hammer. Cambridge, MA 1951. ^ Talán nem véletlen, hogy magnum opusát maga a szerző Gesta Britonumként, s nem históriaként emlegeti utolsó művében, a Vita Merliniben. La légende Ai-thurienne III. 352. - A ma is ismert cím Jerome Commelin 1587-es heidelbergi kiadása óta terjedt el. A kiadó a mű első bekezdésének szövegéből származtatta az elnevezést („Cum mecum multa et de multis sepius animo revolvens in hystoriam regum Britannie inciderem " - [HRB 1. §1]). A kéziratok a leggyakrabban História