Századok 2013/5. [antikvár]

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF Gángó Gábor BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BÉKÉS MEGYE Eötvös József Borsod megyei karrierjének a család csődje vetett véget az 1840-es évek elején: ezután Békés megyében próbált szerencsét, ahol politikai jelenlétének lehetőségét megyei birtokossága teremtette meg, amely Rosty Ágnessel 1842 őszén kötött házasságával járt együtt. Eötvös Békés megyei gazdálkodói és közéleti tevékenysége elválaszthatatlanul összefonódik Trefort Ágostonéval, hiszen barátja és centralista munkatársa 1847-ben feleségül vette az Ágnesnál egy évvel fiatalabb Rosty-lányt, Ilonát. A jelen tanulmány Eötvös József életének Békés megyei vonatkozásait tekinti át, levéltári forrásokra és a helytörténet e tekintetben még fel nem használt eredményeire is támaszkodva, az életrajzi irodalom kritikájának és kiegészítésének az igényével.' A magánélet és a politika eseményei egymással összhangban tagolják a tárgyat három korszakra. Az első 1842-től 1847-ig tart, melynek során Eötvös József apósának, Rosty Albertnak a segítségével megpróbált képviselőséghez jutni a megyében. Az időszakot Trefortnak a családba való benősülése, Rosty Albert 1847-ben bekövetkezett halála és a rendi Magyarország történeti múlttá válása zárják le. A második kronológiai egységet a neoabszolutizmus korának évtizede képezi. Az 1850-es évek elején, miután Eötvös és Trefort hazaérkeztek az emigrációból, és a harmadik Rosty-lány, Anna is férjhez ment, megtörtént a birtokok felosztása, és a két barát és rokon a maga lábára állva kezdte meg, a magánéletbe visszavonulva, a gazdálkodást Békés megyében. A harmadik korszak a provizóriummal veszi kezdetét, amikor is mindketten szerepet vállaltak az újrainduló megyei gazdasági-politikai közéletben, mégpedig az Alföld-fiumei vasút, a Békés megyei Gazdasági Egylet és az 1863. évi aszály kárenyhítése körül. Trefort Ágoston számára az 1865-ben bekövetkezett gazdasági csőd vetett véget Békés megyei életének, míg Eötvös Józsefet a 1 Győry Vilmos-. Báró Eötvös József egy alföldi magánya. Reform 2. évf. 78. sz. (1871. március 19.) 1-2.; [Györy Vilmos:] A szenttornyai puszta. Fővárosi Lapok 8. évf. 66. sz. (1871. március 21.) 302-303.; Dr. Horváth Dezső: Eötvös Békésvármegyében. Nemzeti Kultúra. Szerk. Dr. Horváth Dezső. 3. (1913), 364-367.; Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése. Bp. 1982. 47-67.; Elek László: A pusztaszenttornyai udvarház nemeslelkű humanistája: Eötvös József In: Uő: Művelődés és irodalom Békés megyében II. A XIX. század derekától az 1880-as évekig. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Sorozatszerk. Szabó Ferenc.), Békéscsaba 1988. 206-235., Elek László: A 175 éve született Eötvös József és Békés megye. In: Körösök vidéke. Honismereti füzet 1988. Gyula 1988. 21-24., Devescovi Balázs: Eötvös József (1813-1871). (Magyarok emlékezete. Sorozatszerk. Margócsy István és Szörényi László.) Pozsony 2007. 232-243.