Századok 2015/1. [antikvár]

Ungváry Krisztián mesterterv? a deportálások döntési mechanizmusa^ A publicisztikában és a szakirodalomban máig vitatott, hogy milyen német és magyar döntések alapján került sor 437.000 magyar zsidó deportálására, miért volt lehetséges ennek az Eikciónak hihetetlen gyors lebonyolítása, majd váratlan leállítása.^ Nem tisztázott az sem, miért kímélte meg a deportálás éppen azokat, akiknek munkaereje német szempontból leginkább számításba jöhetett volna. Tanulmányom nem vállalkozhat arra, hogy a deportálással kapcsolatos döntéshozatal összes fázisát részletesen elemezze. Ezt a jövő kutatásainak kell elvégeznie, amihez ez az írás is adalékokkal szolgálhat. Annak érdekében, hogy a döntési folyamatot nagy vonalakban rekonstruálni lehessen, bemutatom a német döntéshozók 1944. február-április közötti koncepcióit, a magyar féllel szembeni elvárásokat, a magyar kormány mozgástereit. Tárgyalom azt a kérdést, hogy a deportálások lebonyolítása hogyan és mennyiben volt koordinálva a német és magyar végrehajtók között. Érintem azt is, hogy a deportálásoknak mi volt német szempontból elsődleges célja és mit tudhatott ezekről a célokról a magyar kormányzat. Zárásként pedig azt a kérdést járom körül, hogy miért maradhatott félbe 1944 júliusában a magyarországi deportálási akció. Fő tézisem, hogy deportálási „mesterterv" nem létezett, az események sokkal inkább Hans Mommsen „kumulatív radikalizálódás"^ tézisével magyarázhatóak és alakulásukban a magyar fél hozzáállása volt elsősorban meghatározó. ^ Ezen a helyen mondok köszönetet Gellért Ádámnak és Karsai Lászlónak, akik kritikus megjegyzéseikkel sok segítséget nyújtottak tanulmányom elkészítéséhez. Köszönet illeti továbbá Roland Pfeiffert (Westfalen) több német levéltári dokumentum felkutatásáért és átengedéséért. 2 Az ezzel kapcsolatos teóriákat összefoglalja Christian Gerlach: A magyarországi zsidóság deportálása. A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Bp., 2005,, 469-478. Karsai László részletes kritikában írta meg saját interpretációját, lásd uő: A holokauszt utolsó fejezete, (könyvkritika). Beszélő, 2005, 10. sz., http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-holokauszt-utolso-fejezete. Kádár Gábor-Vági Zoltán: Hullarablás. A magyar zsidóság gazdasági megsemmisítése. Bp., 2005, 114-146. szintén áttekintést ígérnek a kérdésről és egyik alfejezetcímük a „Deportálási teóriák" címet viseli. Sajnálatos módon azonban csak töredékesen ismertetik az ezzel kapcsolatos eddig megjelent tudományos nézeteket. Újabb munkájuk: A végső döntés. Berlin Budapest, Birkenau 1944. Bp. 2013 részletesebben is tárgyalja a deportálások kérdését, de néhány szempontot továbbra is figyelmen kívül hagy. A kérdés historiográfiájának tárgyalása szétfeszítené ennek a tanulmánynak kereteit, ezért ebből a szempontból a továbbiakban csak a legfontosabbnak ítélt munkákra hivatkozom. ^ A „kumulatív radikalizálódás" tézisére lásd Hans Mommsen: Die ReaHsierung des Utopischen. Die „Endlösung der Judenírage" im Dritten Reich. Geschichte \md Gesellschaft 9, 1983, 386.