Szent Vince 1936. december [antikvár]

Részlet: "Megállok az édes Úr jászola előtt és csendesen, fáradtan két kis tenyérbe teszem le a szívemet. Szó nem hagyja el az ajkamat, csak két forró könnycsepp fut le az arcomon.- Magam sem tudom,- imádság, panasz vagy önvádolás ez a néma megindulása a könnynek és a gyengédségnek. Csak azt tudom, hogy az emberek közül jöttem,- a szociális munka hajszoltságából- ahol százszor csődöt mondott a szeretetm és a buzgúságom- és ide hoztam a szivem vágyát a csend, az öröm és szeretet után..."