Bővebb ismertető
Részlet:
Ádám Kornél lejött a hotelből. Átment a délutáni napsütésben izzó téren, a szeme fájt a tüzes ragyogástól, sietett lefelé, és befordult az erdőbe. Az első keresztútnál megállt és körülnézett. Az útakon mindenütt padok állottak, a padok üresek voltak. Jobbra tőle, ötven lépésnyire, egy pad mellett azonban valami fehérség virított a zöld fűben. Ádám feléje indult.
Mikor közelebb jutott hozzá, a fehérség megmozdult. Egy szép, meleg, barna fej emelkedett fel a fűből. Egy karcsú, ruganyos test támaszkodott fel, egy komoly pillantásu, de mosolygó száju fiatal lány nézett szembe Ádámmal. Ádám odament.