A Magyar Asszony 1943. szeptember 15. [antikvár]

Részlet: Muhi hajnalán Irta: Fehér Tibor Fákon és bokrokon már enyvesen duzzadtak a rügyek. A márciusi nap meleg szájjal csókolta. A pesti síkon, Kőérberek körül, gyülekeztek a hadak. Lándzsák acélhegye ragyogott az édes fényben. Kelevézek villogtak, kiáltások húztak a vékony levegőben. A régebben jöttek sátrak előtt tanyáztak. A sátrak előtt tüzek égtek. A táj felett ködként parázott a füst. Benne zsírosan lengett a nyársra húzott ökörhús illata. Bőrruhás vitézek jókedvűen integettek és nagyokat kortyolgattak cifra fakulacsokból. Hideg mézsört ittak. - Délre átgyün a király úr, - lökte oda egyik bőrsüveges hadnagy. - Gyühet, csak osztán mutasson már kutyapofájú tatárt is. Az fődeket ugyan elvette, tanácsbéli székeinket összetörette, bitang kunt a nyakunkra hozta, most bezzeg várja a segítséget. De vékonyan csorog!