Árgus 2004/11. [antikvár]

Káldor Elemér A 3857. számú magyar láger Az ötvenhatos forradalom szovjet hősei II. rész Közel háromévnyi Icutatás után úgy indultam útnalc, hogy még mindig nem voltak biztos információim a „magyar láger" pontos helyszínéről, ahol az 56-os forradalommal szimpatizáló szovjet katonák és civilek raboskodtak. Oroszországba utazni ma sem egyszerű dolog. Erről a harmadik-negyedik sorbaállás alatt érdekes történetek hangzottak el - a negyven fokos hőségben vízumra várakozók szájából. Jómagam a hetvenes évek elején jártam először a Szovjetunióban: a szépemlékű Szász Péter „Kapaszkodj a fellegekbe" című filmjének forgatásán töltöttem hónapokat. (Nemhiába, némileg rögzült a nyelv.) 1998-ban meg Novoszibirszk-be hívták meg egyik filmemet a mustrára - nagyon jó éreztem magam Szibériában. A Magyar Levéltár moszkvai delegátusával, akivel hónapok óta telefonkapcsolatban álltam, a repülőtéren találkoztam. Ő kísért szállásomra, Puskin egykori palotájába, mely az Arbat és a Vörös tér közelében található, Moszkva belvárosában. Az épület használati jogát a harmincas években egy rubelért kapta meg a magyar állam, sokáig itt működött a Királyság, a Köztársaság, majd Népköztársaság Nagykövetsége, jelenleg az Intézetnek és vendégházának ad otthont. Moszkva nagy meglepetésekkel szolgált. Elképesztő forgalom, rengeteg építkezés, mindenki mobilozik, mindenütt fekete ruhás biztonsági őrök, két-három számmal nagyobbak, mint nálunk. Az utcák tiszták, az egykor mindenütt érezhető égett olajszag a múlté, koldusok és részegek csak elvétve láthatóak. Az emberek többsége jólöltözött, az ismerős multik monstrumaiban minden kapható, emiatt aztán sehol nincs sorban állás. Tumultussal csak a könyváruházban találkoztam, ahol százak olvasták állva a friss kiadványokat: pénztártól való távozásom után mindjárt megértettem, miért. Hamar kiderült, hogy a Katonai Levéltár nem fogad, de más hivatalos helyek is rendkívül hektikusan viselkednek a külföldről érkezők kéréseit illetően: magyarán akkor engedik be őket, amikor kedvük tartja. Én rosszkedvű időszakukba estem bele, ezért az Intézet könyvtára lett fő forráshelyem. Rövidesen meghatározó információra leltem. Kiderült, hogy a keresett Dubroviak (Dubroviag) nem helységnév, hanem egy lágertípus neve, mely a Mordóviában található lágerek összességét jelenti. Dubrovó=berek, lag=láger. Ugyanígy: a Beriág a Kolima környéki, partvidéki lágereket, a Sztyeplág a kazahsztáni, a Recslág a folyómenti, a Luglág meg a mezei, gazdasági lágerek gyűjtőszava.