Bővebb ismertető
Vásárhelyi Miklós NEM TUDTAM
Nem tudtam - mondták a buchenwaldiak, akik a megsemmisítő láger közvetlen közelében laktak. Ők csak végezték mindennapi munkájukat. A többire nem figyeltek.
Nem tudtam - mondta a mozdonyvezető, aki naponta vontatta az auschwitzi haláltáborba a megsemmisítendők hosszú szerelvényeit. Neki csak az volt a dolga, gondja, hogy a masina működjék. Aztán
Nem tudtuk - mondogatják manapság sokan, túl sokan, amikor dokumentumfilmet látnak, vagy nyilatkozatot, elbeszélést hallanak arról, hogy mik történtek nálunk harminc-harminchárom esztendővel ezelőtt és korábban. Pedig szem-fültanúk voltak, vagy lehettek volna, ha megengedik maguknak, hogy odafigyeljenek.
Ilyenkor jutnak eszembe Krisztus szavai tanítványaihoz: „Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniök az ő bűnüket." És „Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, amelyeket senki más, nem volna bűnük: de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat."
Hallották a beszédet is, látták a cselekedeteket is, érzik is, hogy bűnösek, mert hallgattak és tétlenek maradtak. S gyűlölik azokat, akik emlékeztetik és figyelmeztetik őket. Századunknak e nagy perében nincsen bizonyíték és megcáfolhatatlan a mentegetődzés. Egy vállrándítás, egy sunyi tekintet, vagy méltatlankodó, dühödt visszavágás: nem tudtam! Ne háborgass, hisz nem tudod rámbizonyítani, hogy bűnös vagyok, hogy mentegetőzésem hamis.
De a lelkiismeret háborog. Mert bűnösök vagyunk mindannyian. Megkeményítettük szívünket, hogy ne halljuk az igaz beszédet, behunytuk a szemünket, hogy ne lássunk. Féltünk a bűnrészességtől, de még jobban az egyetlen, igaz út követésétől. Becsaptuk önmagunkat,
l-l-' M^f y
P-' it!.' iMi'-.»!': I' ¦
V' "'ij,
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Petri György
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)