kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Cseres Tibor - Látóhatár 1990. március [antikvár]
 
Vásárhelyi Miklós NEM TUDTAM Nem tudtam - mondták a buchenwaldiak, akik a megsemmisítő láger közvetlen közelében laktak. Ők csak végezték mindennapi munkájukat. A többire nem figyeltek. Nem tudtam - mondta a mozdonyvezető, aki naponta vontatta az auschwitzi haláltáborba a megsemmisítendők hosszú szerelvényeit. Neki csak az volt a dolga, gondja, hogy a masina működjék. Aztán Nem tudtuk - mondogatják manapság sokan, túl sokan, amikor dokumentumfilmet látnak, vagy nyilatkozatot, elbeszélést hallanak arról,...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Vásárhelyi Miklós NEM TUDTAM Nem tudtam - mondták a buchenwaldiak, akik a megsemmisítő láger közvetlen közelében laktak. Ők csak végezték mindennapi munkájukat. A többire nem figyeltek. Nem tudtam - mondta a mozdonyvezető, aki naponta vontatta az auschwitzi haláltáborba a megsemmisítendők hosszú szerelvényeit. Neki csak az volt a dolga, gondja, hogy a masina működjék. Aztán Nem tudtuk - mondogatják manapság sokan, túl sokan, amikor dokumentumfilmet látnak, vagy nyilatkozatot, elbeszélést hallanak arról, hogy mik történtek nálunk harminc-harminchárom esztendővel ezelőtt és korábban. Pedig szem-fültanúk voltak, vagy lehettek volna, ha megengedik maguknak, hogy odafigyeljenek. Ilyenkor jutnak eszembe Krisztus szavai tanítványaihoz: „Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniök az ő bűnüket." És „Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, amelyeket senki más, nem volna bűnük: de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat." Hallották a beszédet is, látták a cselekedeteket is, érzik is, hogy bűnösek, mert hallgattak és tétlenek maradtak. S gyűlölik azokat, akik emlékeztetik és figyelmeztetik őket. Századunknak e nagy perében nincsen bizonyíték és megcáfolhatatlan a mentegetődzés. Egy vállrándítás, egy sunyi tekintet, vagy méltatlankodó, dühödt visszavágás: nem tudtam! Ne háborgass, hisz nem tudod rámbizonyítani, hogy bűnös vagyok, hogy mentegetőzésem hamis. De a lelkiismeret háborog. Mert bűnösök vagyunk mindannyian. Megkeményítettük szívünket, hogy ne halljuk az igaz beszédet, behunytuk a szemünket, hogy ne lássunk. Féltünk a bűnrészességtől, de még jobban az egyetlen, igaz út követésétől. Becsaptuk önmagunkat, l-l-' M^f y P-' it!.' iMi'-.»!': I' ¦ V' "'ij,

Termékadatok

Cím: Látóhatár 1990. március [antikvár]
Szerző: Cseres Tibor , Csorba Győző , Fodor András , Gosztonyi Péter , Kalász László , Konrád György , Márai Sándor , Markó Béla , Petri György Vásárhelyi Miklós
Kiadó: Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 110 mm x 200 mm
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Csorba Győző művei
Fodor András művei
Gosztonyi Péter művei
Kalász László művei
Konrád György művei
A szerzőről
Márai Sándor művei
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.

Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.

A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.

1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.

Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.

1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.

1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.

1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Markó Béla művei
A szerzőről
Petri György művei
Petri György

Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.

Fontosabb díjai

Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Vásárhelyi Miklós művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet