kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

 
Részlet: "Egy ház A házban csönd lakott. A ház fából épült, valamikor száz évvel ezelőtt a hegy tetejére, az egykor fehér fenyőgerendák és -deszkák beleszürkültek a hegy fölött is átsuhan évekbe. A házban két szoba volt, konyha, kamra. Az ablakokban nincs üveg, ha az ember nappal nem akart lámpát gyújtani, ki kellett nyitnia a spalettákat - ezek is vastag deszkákból készültek -, az ablakokból ilyenkor fény ömlött a házba és bejött a szél. A hegy tetején mindig erős szél fújt, úgy suhogott, mint...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1180 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet: "Egy ház A házban csönd lakott. A ház fából épült, valamikor száz évvel ezelőtt a hegy tetejére, az egykor fehér fenyőgerendák és -deszkák beleszürkültek a hegy fölött is átsuhan évekbe. A házban két szoba volt, konyha, kamra. Az ablakokban nincs üveg, ha az ember nappal nem akart lámpát gyújtani, ki kellett nyitnia a spalettákat - ezek is vastag deszkákból készültek -, az ablakokból ilyenkor fény ömlött a házba és bejött a szél. A hegy tetején mindig erős szél fújt, úgy suhogott, mint egy sosem meg nem álló kasza. A házat menedékháznak mondták. Szűz évvel ezelőtt nyilván nem menedékház volt. Bizonyára a Juhász János nevű juhász háza volt, akiről a környék összes helytörténésze egybehangzóan állította, hogy nála titokzatosabb birkapásztort nem találtak a szakirodalomban. Hiába keresték Juhász János életének írásos nyomati a levéltárakban, parókiákon vagy a községházán, nem találtak semmit. A környék öregemberei viszont mindent történetüket úgy kezdik, hogy "abban az időben, amikor Juhász János egymillió aranyszőrű birkája legelt a hegyen". Mióta a hegy alatti faluban élek, nem múlhat el úgy május, hogy ne menjek fel a hegyre megnézni a házat, ahol a csönd lakik."
Báger Gusztáv művei
Bárány Tamás művei
Bede Anna művei
Dippold Pál művei
Fekete György művei
Gutai Magda művei
Kuczka Péter művei
A szerzőről
Lázár Ervin művei
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Mészöly Dezső művei
Molnár Tamás művei
Sepsy Judit művei
Szegedi Kovács György művei
Szilágyi György művei
Szuly Gyula művei
Tóth Gyula művei
Tüskés Tibor művei
Utassy József művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet