Lyukasóra 2004. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet: Bertha Bulcsu Élet a jég alatt Február van, a természet titokzatos műhelyében már készülődik a tavasz. A csuka elindult a nádszélek felé, s ahol megáll, locsog a víz. A csuka ívása akkor is elkezdődik ilyenkor, ha a folyókat, tavakat még jég borítja. Mindez a csuka életösztönéből ered. Jól tudja, hogy ivadékainak megerősödve kell várni a pontyfélék, keszegnépek kései, kényelmes nászát. A kis csuka néhány hetes korában áttér a ragadozó életmódra, s csak halakkal táplálkozik. A keszegfélék gyanútlan ivadékaiból hatalmas lakomákat csap. A kényelmes, arisztokratikusabb süllő viszont gyakran elkésik az életversenyben. A keszegivadék kinő a kis süllők szájából, ezért éheznek, s előfordul, hogy egymást falják fel. Vannak csuka-, süllő- és moszatot nyalogató, édes kukoricát kóstolgató keszegnépek. Elkésettek, áldozattá válásra alkalmas békés populációk. Ha most hirtelen, miniszerestől, ellenzéki pártostól, munkanélküli kohászostól hallá változna az ország népe, vajon hová sorolnának bennünket a természettudósok?