kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Uj Idők 1937. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Almási Balogh Pál, Ambrus Balázs, Antal Károly, Aristophanes, Babay József, Baktay Ervin, Balassa József, Barabás Gyula, Barabás Pál, Barsy Irma, Berecz Gyula, Bess Streeter Aldrich, Bihari Miklós, Bíró Lajos, Bódás János, Boemm Tivadar, Bókay János, Bónyi Adorján, Boross Elemér, Borsos József, Botticelli, Bródy Sándor, Caravaggio, Charles Baudelaire, Császár Elemér, Csathó Kálmán, Csatkai Endre, Dale Carnegie, Dicsőfi Marianna, Doros Ferenc, Dr. Ducks Gábor, Dr. Fülöp Zsigmond, Dr. Kocsis Elemér, Dr. Lobmayer Géza, Dr. Mező Ferenc, Dr. Morelli Gusztáv, Dr. Török Lajos, Dr. Vargyas Jánosné, Dudás Kálmán, Dulovits Jenő, Ebeczki György, Emőd Tamás, Erdős Jenő, Esti Gyula, Eszterhás István, Falu Tamás, Faludy György, Farkas István, Fáy János, Fazekas Anna, Fedrik Ferenc, Fehér Jenő, Feleki Sándor, Fendrik Ferenc, Fényes Adolf, Fet, Fischer Andor, Fodor Gyula, Forgács Antal, Fóthy János, Francis Brett Young, Franz Hals, Fülöp Zsigmond, Gaál Béla, Galambos Gruber Ferenc, Gáspár Miklós, Gergely Gerhard, Gesztelyi Nagy Zoltán, Ghiberti, Glatz Oszkár, Gluck, Gosztonyi Ádám, Gőnyey Sándor, Gulácsy Irén, Guttray Béláné, Györgyi Alajos, Györgyi Albert, Győri Juhász Jenő, H. Gébert Ilona, H. Gy., Halberg Gyula, Hámos György, Hans Holbein, Harmath Imre, Hárs László, Harsányi Gréta, Harsányi Gréte, Harsányi Zsolt, Háry Emma, Havas István, Hegedüs Ádám, Heltai Jenő, Hevesi Sándor, Holló Ernő, Hollós Lajos, Horváth Imre, Housman, Hunyady Sándor, Huszár Károly (Puffy), Ifj. Gyökössy Endre, Ifj. Hegedűs Sándor, Igyártó Zoltán, Imecs Béla, János Alfréd, Jánosáné Libor Jolán, Janovics Jenő, John Donne, K. Tóth Lenke, Kádár Lajos, Kálmán Jenő, Kálmán László, Karafiáth Jenő, Karczag István, Kelemen Viktor, Kenedy Erzsébet, Képes Géza, Keszthelyi Zoltán, Kesztyüsné Balogh Margit, Királyhegyi Pál, Kisfaludy Károly, Kocsis Elemér, Kompolti Rezső, Konkoly Kálmán, Kosáryné Réz Lola, Kovács Zsuzsanna, Kozák Lajos, Kozma Gyula, Kreutzer Sándor, L. Rudolf Ida, Ladányi László, Lakos Eta, László Zoltán, Laurence Housman, Lengyel Menyhért, Lengyel Z. Jenő, Ligeti Miklós, Lovik Károly, Lyka Károly, M. C. Varante, Madách Imre, Magyar Tibor, Majthényi György, Márai Sándor, Marconnay Tibor, Marczali Imre, Máriássyné Szemere Katinka, Markó Károly, Matolcsy Andor, Mátyás Ferenc, Miticzky Ernő, Molnár Ferenc, Molnár Gábor, Molnár Miklós, Nadányi Zoltán, Nagy Jenő, Nagy Lajos, Nagyidai Kendefi Ferenc, Niamessnyné Manaszy Margit, Nyilas Jenő, Nyirő József, Orbók Attila, Osváth Tibor, Oszlay Verona, Ottlik Pálma, Ölbey Irén, Pajzs Elemér, Paris, Pásztor Mihály, Pátzay Pál, Paul Bourget, Paul Verlaine, Pellérdy Nelli, Petrovics Elek, Rab Gusztáv, Rainer Maria Rilke, Ramon de Campoamor, Ravasz László, Recht Márta, Rónai Pál, Rónay Mária, Rudnay Gyula, Rumi Erzsébet, Ruzitska Mária, Saád Béla, Sámson Frigyes, Seregi András, Shakespeare, Sidló Ferenc, Simon Gáspár, Simonfay Margit, Sípos Tibor, Somogyi Tóth Józsefné, Sterio Károly, Szabolcsi Bence, Szalka Miklós, Számadó Ernő, Szánthó Dénes, Szász Miklós, Szathmáry István, Székely Tibor, Szendrey Miklós, Szentgyörgyi István, Szentmihályiné Szabó Mária, Szerb Antal, Szilágyi István, Szomaházy István, Szőllősy Kálmán, Szöllősy Kálmánné, Szüle Péter, Tábori Pál, Tábori Piroska, Terescsényi György, Térey Sándor, Tiepolo, Tiziano, Toldy Margit, Tömörkény István, Török Sándor, Ujlaky Sári, Vadas Ernő, Vajda László, Varga Lajos, Végh Piroska, Vitéz Somogyváry Gyula, Waldbauer Henrik, Walthier Eliz, Weber Henrik, Zagyva Mária, Zelk Zoltán, Zilahy Lajos, Zsigray Julianna

 
Részlet a tartalomból: "1935 március 5-ikén a képviselőház, március 8-ikán pedig a Felsőház határozatot hozott, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékezete a kupolacsarnok falán márványban megörökíttessék. Az országos határozatot végrehajtották, és mi ma azért gyülekeztünk össze, hogy kegyeletes tanúi legyünk az utolsó aktusnak: az emléktábla leleplezésének. Ha ebben az ünnepi órában meg akarjuk idézni Rákóczi szellemét, akkor jó lesz, ha előbb kiragadjuk magunkat a Rákóczi*kultusz forró...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a tartalomból: "1935 március 5-ikén a képviselőház, március 8-ikán pedig a Felsőház határozatot hozott, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékezete a kupolacsarnok falán márványban megörökíttessék. Az országos határozatot végrehajtották, és mi ma azért gyülekeztünk össze, hogy kegyeletes tanúi legyünk az utolsó aktusnak: az emléktábla leleplezésének. Ha ebben az ünnepi órában meg akarjuk idézni Rákóczi szellemét, akkor jó lesz, ha előbb kiragadjuk magunkat a Rákóczi*kultusz forró atmoszférájából, mely betölti az országot..."

Termékadatok

Cím: Uj Idők 1937. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző: Almási Balogh Pál , Ambrus Balázs , Antal Károly , Aristophanes , Babay József , Baktay Ervin , Balassa József , Barabás Gyula , Barabás Pál , Barsy Irma , Berecz Gyula , Bess Streeter Aldrich , Bihari Miklós , Bíró Lajos , Bódás János , Boemm Tivadar , Bókay János , Bónyi Adorján , Boross Elemér , Borsos József , Botticelli , Bródy Sándor , Caravaggio , Charles Baudelaire , Császár Elemér , Csathó Kálmán , Csatkai Endre , Dale Carnegie , Dicsőfi Marianna , Doros Ferenc , Dr. Ducks Gábor , Dr. Fülöp Zsigmond , Dr. Kocsis Elemér , Dr. Lobmayer Géza , Dr. Mező Ferenc , Dr. Morelli Gusztáv , Dr. Török Lajos , Dr. Vargyas Jánosné , Dudás Kálmán , Dulovits Jenő , Ebeczki György , Emőd Tamás , Erdős Jenő , Esti Gyula , Eszterhás István , Falu Tamás , Faludy György , Farkas István , Fáy János , Fazekas Anna , Fedrik Ferenc , Fehér Jenő , Feleki Sándor , Fendrik Ferenc , Fényes Adolf , Fet , Fischer Andor , Fodor Gyula , Forgács Antal , Fóthy János , Francis Brett Young , Franz Hals , Fülöp Zsigmond , Gaál Béla , Galambos Gruber Ferenc , Gáspár Miklós , Gergely Gerhard , Gesztelyi Nagy Zoltán , Ghiberti , Glatz Oszkár , Gluck , Gosztonyi Ádám , Gőnyey Sándor , Gulácsy Irén , Guttray Béláné , Györgyi Alajos , Györgyi Albert , Győri Juhász Jenő , H. Gébert Ilona , H. Gy. , Halberg Gyula , Hámos György , Hans Holbein , Harmath Imre , Hárs László , Harsányi Gréta , Harsányi Gréte , Harsányi Zsolt , Háry Emma , Havas István , Hegedüs Ádám , Heltai Jenő , Hevesi Sándor , Holló Ernő , Hollós Lajos , Horváth Imre , Housman , Hunyady Sándor , Huszár Károly (Puffy) , Ifj. Gyökössy Endre , Ifj. Hegedűs Sándor , Igyártó Zoltán , Imecs Béla , János Alfréd , Jánosáné Libor Jolán , Janovics Jenő , John Donne , K. Tóth Lenke , Kádár Lajos , Kálmán Jenő , Kálmán László , Karafiáth Jenő , Karczag István , Kelemen Viktor , Kenedy Erzsébet , Képes Géza , Keszthelyi Zoltán , Kesztyüsné Balogh Margit , Királyhegyi Pál , Kisfaludy Károly , Kocsis Elemér , Kompolti Rezső , Konkoly Kálmán , Kosáryné Réz Lola , Kovács Zsuzsanna , Kozák Lajos , Kozma Gyula , Kreutzer Sándor , L. Rudolf Ida , Ladányi László , Lakos Eta , László Zoltán , Laurence Housman , Lengyel Menyhért , Lengyel Z. Jenő , Ligeti Miklós , Lovik Károly , Lyka Károly , M. C. Varante , Madách Imre , Magyar Tibor , Majthényi György , Márai Sándor , Marconnay Tibor , Marczali Imre , Máriássyné Szemere Katinka , Markó Károly , Matolcsy Andor , Mátyás Ferenc , Miticzky Ernő , Molnár Ferenc , Molnár Gábor , Molnár Miklós , Nadányi Zoltán , Nagy Jenő , Nagy Lajos , Nagyidai Kendefi Ferenc , Niamessnyné Manaszy Margit , Nyilas Jenő , Nyirő József , Orbók Attila , Osváth Tibor , Oszlay Verona , Ottlik Pálma , Ölbey Irén , Pajzs Elemér , Paris , Pásztor Mihály , Pátzay Pál , Paul Bourget , Paul Verlaine , Pellérdy Nelli , Petrovics Elek , Rab Gusztáv , Rainer Maria Rilke , Ramon de Campoamor , Ravasz László , Recht Márta , Rónai Pál , Rónay Mária , Rudnay Gyula , Rumi Erzsébet , Ruzitska Mária , Saád Béla , Sámson Frigyes , Seregi András , Shakespeare , Sidló Ferenc , Simon Gáspár , Simonfay Margit , Sípos Tibor , Somogyi Tóth Józsefné , Sterio Károly , Szabolcsi Bence , Szalka Miklós , Számadó Ernő , Szánthó Dénes , Szász Miklós , Szathmáry István , Székely Tibor , Szendrey Miklós , Szentgyörgyi István , Szentmihályiné Szabó Mária , Szerb Antal , Szilágyi István , Szomaházy István , Szőllősy Kálmán , Szöllősy Kálmánné , Szüle Péter , Tábori Pál , Tábori Piroska , Terescsényi György , Térey Sándor , Tiepolo , Tiziano , Toldy Margit , Tömörkény István , Török Sándor , Ujlaky Sári , Vadas Ernő , Vajda László , Varga Lajos , Végh Piroska , Vitéz Somogyváry Gyula , Waldbauer Henrik , Walthier Eliz , Weber Henrik , Zagyva Mária , Zelk Zoltán , Zilahy Lajos Zsigray Julianna
Kiadó: Uj Idők kiadása
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 220 mm x 300 mm
Almási Balogh Pál művei
Ambrus Balázs művei
Antal Károly művei
Aristophanes művei
Babay József művei
Baktay Ervin művei
Balassa József művei
Barabás Gyula művei
Barabás Pál művei
Barsy Irma művei
Berecz Gyula művei
Bess Streeter Aldrich művei
Bihari Miklós művei
Bódás János művei
Boemm Tivadar művei
Bókay János művei
Bónyi Adorján művei
Boross Elemér művei
Borsos József művei
Botticelli művei
Bródy Sándor művei
Caravaggio művei
Császár Elemér művei
Csathó Kálmán művei
Csatkai Endre művei
Dicsőfi Marianna művei
Doros Ferenc művei
Dr. Ducks Gábor művei
Dr. Kocsis Elemér művei
Dr. Lobmayer Géza művei
Dr. Mező Ferenc művei
Dr. Morelli Gusztáv művei
Dr. Török Lajos művei
Dr. Vargyas Jánosné művei
Dudás Kálmán művei
Dulovits Jenő művei
Ebeczki György művei
Emőd Tamás művei
Erdős Jenő művei
Esti Gyula művei
Eszterhás István művei
Falu Tamás művei
Farkas István művei
Fáy János művei
A szerzőről
Fazekas Anna művei
Fazekas Anna (Budapest, 1905. november 15. – Budapest, 1973. január 2.) magyar író, szerkesztő, tanár. Fazekas Erzsébet történész húga, Gerő Ernő sógornője.

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyítással. Versei jelentek meg az Esti Kurírban, a Pesti Hírlapban és önálló kötetekben is. 1924-ben a munkásmozgalom tagja lett. 1944-ben deportálták. 1949-ben lektora lett az Athenaeum kiadónak. 1950–1951 között az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa volt. 1952–1963 között az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója volt. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje című meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is. Gyermekverseket fordított, illetve átdolgozott az Európa Kiadó és a Zeneműkiadónak. Válogatást állított össze Fáy András meséiből.
Fedrik Ferenc művei
Feleki Sándor művei
Fendrik Ferenc művei
Fényes Adolf művei
Fet művei
Fischer Andor művei
Fodor Gyula művei
Forgács Antal művei
Fóthy János művei
Francis Brett Young művei
Franz Hals művei
Gaál Béla művei
Galambos Gruber Ferenc művei
Gáspár Miklós művei
Gergely Gerhard művei
Gesztelyi Nagy Zoltán művei
Ghiberti művei
Glatz Oszkár művei
Gluck művei
Gosztonyi Ádám művei
Gőnyey Sándor művei
Guttray Béláné művei
Györgyi Alajos művei
Györgyi Albert művei
Győri Juhász Jenő művei
H. Gébert Ilona művei
H. Gy. művei
Halberg Gyula művei
Hámos György művei
Hans Holbein művei
Harmath Imre művei
Hárs László művei
Harsányi Gréta művei
Harsányi Gréte művei
Háry Emma művei
Havas István művei
Hegedüs Ádám művei
Heltai Jenő művei
Hevesi Sándor művei
Holló Ernő művei
Hollós Lajos művei
Horváth Imre művei
Housman művei
Huszár Károly (Puffy) művei
Ifj. Gyökössy Endre művei
Ifj. Hegedűs Sándor művei
Igyártó Zoltán művei
Imecs Béla művei
János Alfréd művei
Jánosáné Libor Jolán művei
Janovics Jenő művei
K. Tóth Lenke művei
Kádár Lajos művei
A szerzőről
Kálmán Jenő művei
Kálmán Jenő (Szakcs, 1885. december 27. – Budapest, 1968. április 12.), újságíró, humorista.

Gimnáziumi tanulmányait Kaposvárott végezte. 1905-től Budapesten élt. Pályafutását a Független Magyarság c. lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának is. A Színházi Élet c. lapnak megindulásától (1911) munkatársa, segédszerk.-je és rovatvezetője. 1916-tól katona, 1920-ig hadifogoly Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, felléptek különböző szibériai táborokban. Hazatérve a Színházi Életnél folytatta tevékenységét.
1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Hadifogoly emlékeiről regényt írt. 1945 után karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. – F. m. Omszki randevú; Ez a kutya eladó; A dollár kalap; Könnyeim átvizsgálása után; Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban).
Kálmán László művei
Karafiáth Jenő művei
Karczag István művei
Kelemen Viktor művei
Kenedy Erzsébet művei
Képes Géza művei
Keszthelyi Zoltán művei
Kesztyüsné Balogh Margit művei
Királyhegyi Pál művei
Kisfaludy Károly művei
Kocsis Elemér művei
Kompolti Rezső művei
Konkoly Kálmán művei
Kovács Zsuzsanna művei
Kozák Lajos művei
Kozma Gyula művei
Kreutzer Sándor művei
L. Rudolf Ida művei
Ladányi László művei
Lakos Eta művei
Laurence Housman művei
Lengyel Menyhért művei
Lengyel Z. Jenő művei
Ligeti Miklós művei
Lovik Károly művei
Lyka Károly művei
M. C. Varante művei
Madách Imre művei
Magyar Tibor művei
Majthényi György művei
A szerzőről
Márai Sándor művei
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.

Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.

A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.

1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.

Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.

1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.

1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.

1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Marconnay Tibor művei
Marczali Imre művei
Máriássyné Szemere Katinka művei
Markó Károly művei
Matolcsy Andor művei
Mátyás Ferenc művei
Miticzky Ernő művei
Molnár Ferenc művei
Molnár Gábor művei
Molnár Miklós művei
Nadányi Zoltán művei
Nagy Jenő művei
Nagyidai Kendefi Ferenc művei
Nyilas Jenő művei
Nyirő József művei
Orbók Attila művei
Osváth Tibor művei
Oszlay Verona művei
Ottlik Pálma művei
Ölbey Irén művei
Pajzs Elemér művei
Paris művei
Pásztor Mihály művei
Pátzay Pál művei
Paul Bourget művei
Paul Verlaine művei
Pellérdy Nelli művei
Petrovics Elek művei
Ramon de Campoamor művei
Ravasz László művei
Recht Márta művei
Rónai Pál művei
Rónay Mária művei
Rudnay Gyula művei
Rumi Erzsébet művei
Ruzitska Mária művei
Saád Béla művei
Sámson Frigyes művei
Seregi András művei
A szerzőről
Shakespeare művei
William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik („Bard of Avon”, vagy egyszerűen „The Bard” vagy „az avoni hattyú”). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.

A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti.

Nem ismert világra jövetelének pontos dátuma, mivel a gyermekeket csak pár nappal születésük után keresztelték meg. Shakespeare-t 1564. április 26-án keresztelték (a Juliánus-naptár szerint), és többen is úgy gondolják, hogy három nappal azelőtt született. Édesapja John Shakespeare, egy gazdag kereskedő, édesanyja pedig Mary Arden, egy birtokos lánya. Két bátyja meghalt, ezáltal ő volt szüleinek legidősebb fia, aki megélte a felnőttkort.

Stratford-upon-Avon-ban, születési helyén járt iskolába. Abban a korban előtérbe helyezték a latin nyelv és az irodalom tanítását. Időközben az iskola minden adata elveszett, ennek következtében nem tudhatjuk, hogy Shakespeare mikor járt iskolába és milyen eredményekkel végzett.

18 éves korában, 1582. november 28-án nőül vette a három hónapos várandós Anne Hathaway-t. A nő nyolc évvel volt idősebb nála. Az ez után fellelhető legkorábbi adat lányának keresztelője 1583. május 26-án. Első lánya Susanna, majd két évvel később, februárjában adott életet Anne egy ikerpárnak: Hamnetnek és Judithnak, azonban Hamnet elhunyt 11 esztendősen.

A gyerekek születésétől 1592-ig nem volt jelentősebb fordulat Shakespeare életében. Az irodalomszakértők egyhangúan meg vannak róla győződve, hogy ez az időszak elveszett a költő életében. Minden életrajzírója különböző mesével próbálja magyarázni a kiesett időszakot: állítólag szülőfalujából Londonba menekült az ellene indított per elől, egy másik teória szerint pedig lovak ellátásával kezdte karrierjét a színház világában. Ebben az időben kezdett bele a színházi, írói életbe. Ezután részben tulajdonjogot kapott a „Lordkancellár Társulata” nevű színi társulatban. Ezt a társulatot később „Királyi Társulat”-nak nevezték, mivel I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, aki nagy pénzösszegeket fordított a színészi világra.

Shakespeare életének többi részletéről nem maradtak fenn még csak nyomok sem, tehát magánéletét homály fedi.

Shakespeare hitelességét sok ember támadja, mivel több másik szerző felé mutatnak a művei. Szerzői hitelességét sokan vitatják, különösen Oxford városában.

A költő utolsó heteiben fiatalabbik lányának, Judithnak a kérője belekeveredett egy igen csúfos ügybe, melynek kapcsán megvádolták egy asszony becsületének befeketítésével és halálával. Quiney, a kérő becsületét elveszítette, ezáltal Shakespeare gondoskodott róla, hogy kizárólag lánya kaphassa meg örökségét még a házasságkötés után is. Feleségét alig említi végrendeletében, de minden bizonnyal megkapta a neki járó részt az örökségből.

A híres költőnek nincs élő leszármazottja, mivel Judith lánya három gyereket szült, de egyik sem házasodott meg, Susanna egyetlen gyermeke kétszeri házasságból sem szült gyermeket.
Sidló Ferenc művei
Simon Gáspár művei
Simonfay Margit művei
Sípos Tibor művei
Somogyi Tóth Józsefné művei
Sterio Károly művei
Szalka Miklós művei
Számadó Ernő művei
Szánthó Dénes művei
Szász Miklós művei
Szathmáry István művei
Székely Tibor művei
Szendrey Miklós művei
Szentgyörgyi István művei
Szentmihályiné Szabó Mária művei
A szerzőről
Szerb Antal művei
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.

1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)

Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
A szerzőről
Szilágyi István művei
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.

Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).

A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)

Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)
Szomaházy István művei
Szőllősy Kálmán művei
Szöllősy Kálmánné művei
Szüle Péter művei
Tábori Pál művei
Tábori Piroska művei
Terescsényi György művei
Térey Sándor művei
Tiepolo művei
Tiziano művei
Toldy Margit művei
Tömörkény István művei
A szerzőről
Török Sándor művei
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.

Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.

Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.

Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.

A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.

1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.

A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.

A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.

Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Ujlaky Sári művei
Vadas Ernő művei
Varga Lajos művei
Végh Piroska művei
Vitéz Somogyváry Gyula művei
Waldbauer Henrik művei
Walthier Eliz művei
Weber Henrik művei
Zagyva Mária művei
Zelk Zoltán művei
Zilahy Lajos művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet