Esély 2006/5 [antikvár]

STEFKA KOEVA - SALLY BOULD Dolgozó és gondoskodó nők a kommunizmus alatt és után Bulgáriában a tanulmány ismerteti Bulgária munka és család összeegyeztetését célzó politikáját az átmenet előtt és után. Az átmenet előtt a családpolitika pénzkereső-gondoskodó jellegű volt: a női munkavállalás és a gyermekgondozás összekapcsolását támogatta, a férfiakat pedig arra bátorította, hogy a gondoskodásban legalább segítsenek a nőknek. Az átmenet után a nőknek a gondozómunka támogatásához való hozzájutása annyira korlátozottá vált, hogy a családpolitika - fizetésképtelenségből és szélsőségesen magas munkanélküliségi szint mellett - kétkeresős modellre váltott. A Várnai Foglalkoztatási Iroda 349 nő megkérdezésével végzett felmérése mutatja, milyen romboló volt a munkahelyek elvesztése az átmenet során. Ma a bolgár családstratégia kétkeresős, korlátozottan gondoskodó jellegű, s továbbra is magas munkanélküliségi szintek kapcsolódnak a termékenység kemény korlátozásához. Az állam családdal és nemekkel kapcsolatos politikája az üzleti csoportok és az IMF privatizációs nyomása alatt áll. A családi gondoskodást támogató politika még mindig csak papíron létezik, és a valóságban nem érvényesül. Ez részben a szervezett, széles alapokon nyugvó nőmozgalmak hiánya következtében van így. Ilyen szervezetekre volna szükségük a nőknek, hogy eredményesen követelhessék jogaikat és a pénzkereső-gondoskodó családmodell visszaállítását. Nyugat-Európában a gyermekeikről gondoskodó és a dolgozó anyákkal kapcsolatos családpolitika a második világháború óta hosszú, fokozatos fej ődésen ment keresztül. Kelet-Európában a változás hirtelen és drámai volt. A jóléti államok többféle stratégiát fejlesztettek ki, hogy Nyugaton az elmúlt fél évszázadban elmozdulást érjenek el a „kenyérkereső férfi-gondoskodó nő" modellről (Fraser, 1994; Sainsbury, 1999). Ezzel szemben az 1940-es évek kommunista forradalma drámai módon változtatta meg a háború utáni családpolitikát, megkísérelte keresztülvinni a „közösségi iparban" a nők teljes és egyenlő részvételének marxista alapelvét. A szovjet modellt követve rövid törvénykezési átmenet volt hivatott bátorítani és biztosítani a nők munkaerőként való megjelenését (Scott, 1974; Esáy 2ÜU6I^