Fórum Társadalomtudományi Szemle 2021/1-4. [antikvár]

Részlet az első számból: TANULMANYOKCsernicskó István - Tóth-Orosz EnikőA nyelvi jogok az oktatásban és a közigazgatásban a Karta Szakértői Bizottságának jelentései tükrébenIstván Csernicskó - Enikő Tóth-OroszLanguage Rights in Education and Administration in the Light of the Reports of the European Charter's Committee of ExpertsKeywords: language charter, language rights, education, public administration, Romania, Slovakia, Serbia, Ukraine1. BevezetésA Kárpát-medence tágabb térségében az első és a második világháború egyaránt jelentősen átalakította a politikai határokat. Ez azzal is járt, hogy a korábban (ilyen-olyan megszorításokkal és szünetekkel ugyan, de) egy államszerkezetbe tartozó magyar nyelvterület az első világháború után több államba szakadt. 1920 után magyar anyanyelvűek sokasága került Csehszlovákia, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Ausztria területére, a második világégés után pedig már hat különböző állam határa darabolta a magyar nyelvterületet, amely így Magyarországon kívül Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Ausztria és a Szovjetunió területének egy részére terjedt ki. Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején a régióban lezajlott politikai átalakulások újabb átrendeződéseket hoztak, melyek következtében ma a Kárpát-medencében a magyar nyelv nem egyetlen országban változik, hanem a történelem jelenlegi állása szerint most éppen nyolcban^ egyszerre, a nyelvi változást pedig minden országban más-más tényezők befolyásolják" (Szilágyi 2008, 106. p.).A magyar nyelvterület szétszabdaltsága szükségszerűen befolyásolja a magyar nyelv helyzetét, hiszen a politikai határok meghatározzák a nyelvet beszélők szociális/ ;1 Magyarország mellett Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában.WJ