Korall 2001. Tavasz-Nyár [antikvár]

KORALL 2001 Tavasz-NyárHuszár Tibor és Kovács I. GáborEmlékezés Dányi Dezsőre (1921-2000)Interjú Dányi Dezsővel (1993. november)Szerettünk volna interjút készíteni Dányi Dezsővel, amiben a saját és a KSH szerepéről kérdeztük volna a honi társadalomtörténetnek a hatvanas évektől kezdődő bontakozásában. A jelen számban közlésre került interjú az ELTE Szociológiai Intézetében Huszár Tibor által vezetett értelmiségszociológiai kutatáshoz készült, melyre az intézet tavaly szeptemberi költözése során véletlenül bukkantunk. Elgondolásunk szerint ez az interjú képezhette volna az alapját egy későbbi nagy interjúnak", amire Dányi Dezső halála miatt már nem kerülhetett sor. Az eredeti interjúból terjedelmi okokból csak a közérdeklődésre számot tartó részeket vettük át, ügyelve arra, hogy azok belső, tartalmi és értelmi összefüggései ne sérüljenek. Egyetlen változtatás, hogy jelen interjúban az életút egyes állomásai és történései időrendbe szedve szerepelnek.Horváth Gergely Krisztián - Sasfi CsabaBalassagyarmaton születtem 1921. június 17-én, édesapám a macskruti kőbányában kőspiccelő volt. Miután a bányát becsukták, Losoncra költöztünk, így hároméves koromtól tulajdonképpen Losoncon éltem. A losonci téglagyár mellett laktunk, a Zólyomi úton, ahol a munkáslakásokból származó gyerekek és a családi házakban élő kispolgárok gyerekei együtt rúgták a labdát a réten, és télen együtt korcsolyáztak a víz elöntötte mezőn. Szlovák gyerekek és magyar gyerekek. A húszas években az ablakunk alatt minden május elsején tüntetés van; verekedés a rendőrök és a tüntető, piros zászlóval felvonuló munkások között. Losoncon akkoriban nagy volt a munkanélküliség, leépültek a gyárak, ezért minden május elsején nagy tüntetések voltak. Ez az élmény megmaradt, de akkoriban semmit nem értettem abból, hisz elemista vagy talán alsós gimnazista voltam. Jó tanuló voltam és bekerültem a gimnáziumba. Apám korán meghalt, így anyámmal és nagyanyámmal nem éltünk túl nagy bőségben. Anyám valami kis adminisztratív munkát végzett, ebből éltünk. De jó tanuló voltam és megkaptam a Masaryk-ösztöndíjat, én, a magyar gyerek, Szlovákiában.-Mennyi pénz volt az akkoriban?Nagyon szép pénz volt, anyám ebből iskolakezdés előtt minden szeptemberben felruházott. Tankönyvre semmit sem kellett költenem, mert ennek költségeit egy szabadkőművesekkel és papokkal vegyesen teli jótékonysági intézmény átvállalta. A losonci magyar tagozatú gimnáziumban a jó tanuló szegény gyerekeket ellátta tankönyvvel és minden, a tanuláshoz szükséges egyéb felszereléssel.-A magyar gimnázium diákjait a Masaryk-köztársaságban?Igen. Ötödikes gimnazista koromban az alsós önképzőkör elnökévé választottak, majd hetedikben és nyolcadikban a felnőtt, a Kármán József Önképzőkör elnöke voltam. Első előadásomat 17 éves koromban tartottam a gimnázium nagytermében a magyar földreformról a tanári kar teljes részvétele mellett - és minden megjegyzése!íil-! a\.' t;: