Korall 2011/43. [antikvár]

Granasztói OlgaOlvasótól - olvasóigÉszrevételek a magyar olvasástörténeti kutatások aktuális kérdéseihezAl, elmúlt években megsokasodott azoknak az összegző, értékelő tanulmányoknak a száma, amelyek egy viszonylag fiatalnak számító tudományos diszciplína, a könyvtörténet aktuális helyzetét, kihívásait, és tulajdonképpen jövőjét tették mérlegre. Ennek egyik kétségtelen apropóját a Lucien Febvre és Henri-Jean Martin francia történészek által 1958-ban megjelentetett, L'apparition du livre (magyarul: A könyv születésé) című könyvtörténeti monográfia ötvenéves évfiar-dulója adta, hiszen ezt az akkor egészen új szemléletűriek számító munkát máig az európai könyvtörténetírás egyik alapművének tekintik.^ A gyakori önértelmezésre és önértékelésre más szempontból azért kényszerülnek" a könyvtörténészek, mert az elmúlt ötven évben a téma termékenységéből és a kutatási területek változatosságából eredően a diszciplínát fialyamatosan a szétaprózódás és a szétszakadás veszélye fenyegeti.^ Erre utal az is, hogy az elméleti szakirodalomban időről időre felbukkannak a Mi a könyv? Mi a könyvtörténet?" kérdését feszegető tanulmányok.^ Akármilyen különbségeket is mutatnak az eltérő nemzeti keretek között folytatott kutatások, a téma szakértői abban mindenképpen egyetértenek, hogy a modern könyvtörténetírást megalapozó Lucien Febvre és Henri-Jean Martin törekvéseinek vezéreszméje minden eddiginél nagyobb aktualitással bír: a könyvet globális látásmóddal kell megközelíteni, és olyan történeti problémaként, mely egyszerre tartalmaz technikatörténeti, gazdaságtörténeti, társadalom-, szellem- és kultúrtörténeti, szimbolika-, adott esetben művészettörténeti stb. szempontokat; vagyis az időben visszafelé haladva mint a tanulmány tárgyát létrehozó struktúrák és hálózatok együttesének a termékét [ ], előrefelé pedig mint olyan tárgyat, amely számtalan, többé-kevésbé összetett gyakorlat hordozójaként fog majd szolgálni, és amelyek közül az olvasás (és milyen típusú olvasás?) csak egy lehetőség a sok közül.""^