Korall 2016/64. [antikvár]

Polyák Petra „Osztályidegenek" az egyetemen* Az 1956-os forradalom egyetemi-főiskolai vonatkozásai mellett az ötvenes évek felsőoktatására irányuló kutatások legkedveltebb témája a hallgatóság összetételének átalakulása. Az elemzések elsősorban a központi céltételezésekkel és az „eredményekkel", vagyis az egyes társadalmi csoportok részvételi arányának változásával, illetve az átalakítás jellegzetes eszközeivel - a származási kategorizálás és a szakérettségi rendszerével — foglalkoznak.' Ennek következtében elsősorban a pártállami elképzelések végrehajtásának „teljesítményei" ismertek: 1952/53-ra a nappali tagozaton minden második hallgató „munkás" vagy „paraszt" származású^ volt (vagy legalábbis így volt számon tartva).' A célok és eredmények, azaz a két „végpont" vizsgálata azonban magában rejti azt a veszélyt, hogy - az ötvenes évek oktatásirányításához hasonlóan -a felvételizőket százalékokként és arányokként értelmezzük, ám motivációikról, továbbtanulásuk érdekében kifejtett erőfeszítéseikről nem veszünk tudomást. Ha azonban a céloktól az eredményekig vezető utat, a pozitív és negatív diszkrimináció eszközeinek „napi" alkalmazását is vizsgáljuk, megjeleníthetővé válnak a lehetséges bekerülési útvonalakat (ki)használó egyének, így az „osztályidegenek" is, akik elől elvben el volt zárva a továbbtanulás lehetősége. Ezt — kiváló tanulmányi eredmény és pozitív jellemzés alapján - kizárólag a mindenkori oktatási miniszter'* engedélyezhette. A különleges engedély azonban csak minimális számú jelentkező bejutását tette lehetővé, mivel az „osztályídegenek" több- A tanulmány elkészítéséhez szükséges kutatások a Pécsi Tudományegyetem Közhasznú Alapítvány 2014. és 2015. évi pályázati támogatásával valósultak meg. A Rákosi-korszak felsőoktatás-politikájára: Ladányi A. 1986: 18-163. A felvételi rendszer változásaira általában: Ladányi A. 1995. Egyes felsőoktatási intézmények vonatkozásában: Kissné-Molnát-Osváth 2010. Az összetétel átalakítására, a szociális kategóriákra és az ebből adódó társadalmi-mobilitási konzekvenciákra lásd például: Ladányi A. 1986: 42-53; Zsidi 1995; Maj-tényi 2004, 2005; Sáska 2006; Takács 2008; Nagy 2015- A felsorolt témakörök szakirodalmáról értékelő összegzést közöl: Vajda 2010; Nagy 2015. A társadalmi kategóriák sematikusságára és értelmezési lehetőségeik ebből eredő korlátaira már többen rámutattak, például: Ladányi J. 1994: 44; Majtényi 2004: 73; Majtényi 2005: 36; Sáska 2006: 598, 3. jegyzet; Nagy 2015. Jelen tanulmányban - Majtényi Györgyöt követve -e megnevezéseket idézőjelben íiasználom. Sáska 2006: 597. Az ötvenes évek eleji hallgatói statisztikák megbízhatóságáról lásd Ladányi J. 1994: 49. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 1951 májusától Közoktatásügyi Minisztérium (KM) néven működött tovább. 1952 novemberében önálló Felsőoktatási Minisztériumot (FoM) szerveztek, ami azonban csak néhány hónapig működött, 1953 közepén a KM és a FoM összeolvasztásával létrejött az Oktatásügyi Minisztérium (OM). Korall M. 2016. 5-25.