Korall 2020/81. [antikvár]

Jean-Yves Grenier Erkölcsi norma és politikai gazdaságtan (13-21. század)* Mi történik akkor, ha a gazdasági viselkedést erkölcsi normák alapján ítélik meg, illetve morális megfontolások alapján döntenek az árak, bérek, kamatok mértékéről - ezen írás ezt a problémát járja körül. Ha egy gazdasági rendszer (részben) önállóan működik, ezek a változók olyan szintet érhetnek el, amely eltérhet a társadalom által kívánatosnak vagy igazságosnak tekintettől. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a piacon kialakuló árak megfelelnek-e azoknak a - kollektív vagy egyéni -normáknak, amelyeket a társadalom igazságosnak, vagy legalábbis elfogadhatónak tart. Ha a válasz nemleges, és számos okunk van úgy gondolni, hogy igen gyakran ez a helyzet, akkor merül fel a piachoz és a gazdasághoz képest kíilsődleges normák bevezetése az árucserében rögzült árak befolyásolására, sőt akár kiváltásukra. Nem az foglalkoztat tehát minket, hogy a közgazdaságtan tiszteletben tart-e bizonyos erkölcsi normákat - ami egyébként fontos és bőségesen tárgyalt kérdés -, hanem az a probléma, hogy be lehet-e vezetni a gazdasági rendszerbe olyan értékeket, amelyeket nem maga a gazdaság termelt ki. Másként fogalmazva, az a kérdésünk, hogy elfogadható-e a hatóságok kizárásával, vagy csupán korlátozott ellenőrzése mellett, egyedül a magánemberek közötti cserére hagyni a társadalmi rend fenntartásában és a javak elosztásában alapvető jelentőségű olyan gazdasági változóknak a meghatározását, mint amilyen például a búza ára, a bérek vagy a kamatok szintje. Milyen mértékben van lehetősége a közhatalomnak, intézményeknek vagy egyes személyeknek beavatkozni annak érdekében, hogy ezek a változók az említett igazságosság követelményeinek megfelelő szinten állapodjanak meg? Ezek a kérdések hosszú történetre nyúlnak vissza a nyugati hagyományban, hiszen rögtön felmerültek, mihelyt a gazdaság eléggé fejletté vált ahhoz, hogy az árucsere és a piaci árak jelentős szerepet játsszanak benne. AZ IGAZSAGOS AR ES HASZNALATAI Az éhínséggel foglalkozó történészek kimutatták, hogy a Karoling-kortól egészen a 12. századig az éhínségeknek általában korlátozott hatásuk volt: ritkábban fordultak elő, kisebb területeket érintettek, és nem voltak annyira súlyosak, mint A tanulmány magyarul jelenik meg először, az alapjául szolgáló előadást a szerző az Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék (ELTE BTK) meghívott előadójaként 2019. április 8-án tartotta. Korall 81. 2020. 5-29.