Korall 2021/84. [antikvár]

Schleicher Vera Odi profanum vulgus* A balatoni strand A modern nagyvárosi tömegkultúra és tömegturizmus egyik ikonikus terméke a strand. A mai fogalmaink szerinti strandok az 1880-as években jelentek meg Magyarországon, jellegzetes infrastruktúrájuk fokozatosan, mintegy ötvenéves időtávlatban alakult ki és szilárdult meg, bár részleteiben a mai napig folyamatosan változik. Maga a kifejezés (strand, strandolás) és annak ma is érvényes jelentéstartománya azonban csupán az 1920-1930-as évekre kristályosodott ki. „De mi a strand?" — teszi fel a kérdést egyik tárcájában Laczkó Géza, Az Est újságírója 1932-ben. „A strand kérem, nagy városok közelében egy kis víz, valamivel több homok, kavics és meztelen ember, akik csak egy darab tapadó, oly mértékben egyre kissebbedő ruhadarabot hordanak magukon, amily mértékben azt a rendőrség megengedi." Az ironikus, helyenként társadalomkritikai regiszterben szóló cikk a strandolás ma ismert valamennyi jellemzőjét bemutatja a heveréstől („különböző helyzetekben guzsorodás") az udvarláson, olvasáson, evésen, unatkozáson keresztül a hűsölésig és sütkérezésig. A strandjelenség terjedését Laczkó „a tömegek lázadásával" hozza összefüggésbe, a tengerpartok, illetve tengerpartpótlékok élvezetére irányuló modern igénnyel: „London köd nélkül s Velence gondola nélkül éppúgy nem képzelhető el, mint a mai kor strand nélkül".' Tanulmányomban a magyarországi strandolás jelenségének egyik változatát s egyben ősmintáját: a balatoni strandot vizsgálom, különböző források — a sajtó, turisztikai kiadványok és etnográfiai adatgyűjtés - segítségével.^ Kérdésfeltevésem a strand határszerepére irányul, kétféle megközelítésben. Elsősorban az érdekel, hogy a strand mint a kultúra és a natúra, a szárazföld és a víz közötti határon megszülető, kitüntetett státuszú tér hogyan képes a társadalmi különbségek kiegyenlítésére és egyúttal újratermelésére. ' A Horatiustól származó latin mondás (odi profanum vulgus et arceo - gyíilölöm a hirvíny tömeget és távol tartom magam tőle) rövidített változata Cholnoky Jenő Balaton című ismeretterjesztő könyvének - a későbbiekben részletesen idézett - bevezető gondolataiban olvasható, a balatoni strandok illemtanáról szóló elmélkedés csattanószeríi összefoglalásaként. Cholnoky 1936: 1. 1 Laczkó 1932. 2 A tanulmányban is ismertetett számos adat és összefüggés az OTKA-támogatással folytatott (T48831), a Balaton térségét átfogóan érintő kutatás keretében került napvilágra. A kutatás a térséget jellemző kulturális kölcsönhatásokra irányult az 1821-1960 közötti időszakban, eredményei tanulmányokban, illetve önálló kötetben is megjelentek (Schleicher 2018). A strandok történetét és értelmezését e korábbi írások csak annyiban érintették, amennyiben azok a turizmus szereplői és az őslakosság kapcsolatrendszerének és konfliktusainak terepéül szolgáltak. Korall SA. 2021. 5-23. DOl: 10.52656/KORALL.2021.02.001