Korall 2021/85. [antikvár]

Bencsik Péter Territorializálódás és globalizáció Historiográfiai áttekintés* A tér és az idő vizsgálata kezdettől a filozófia központi kérdései között szerepelt. A többi társadalomtudomány, de különösen a történettudomány és a szociológia ugyanakkor hosszabb időn át az időt tekintette kiemelt vizsgálati tárgyának, a térrel kapcsolatos kutatásokat pedig kizárólagosan a földrajztudomány feladatai közé sorolta. A 20. század elején a társadalomföldrajz meghatározó ágává váló geopolitika kísérletet tett a tér társadalmi-politikai szerepének felértékelésére. Miután a nácik saját céljaik alátámasztása érdekében eltorzították a geopolitika tanait, ez a tudományág ideológiailag terheltté vált, a tér szerepe pedig ismét visz-szaszorult a társadalomtudományi vizsgálatok körében. Rehabilitálása csak a század utolsó harmadában indult el, Michel Foucault, Henri Lefebvre és Michel de Certeau munkássága nyomán. Vonatkozó írásaikat az 1980-as évektől övezte nagyobb figyelem. Az igazi változásra viszont csak az ezredfordulón került sor, amikor a földrajztudományból induló Edward Sója térbeli fordulat (spatial turn) szükségességét javasolta: a térbeliség vizsgálatának szerinte ugyanolyan fontosnak kell lennie, mint az időbeliségének. A gondolat a legtöbb társadalomtudományra megtermékenyítően hatott, ami rendkívül színessé s ezért nehezen definiálhatóvá is tette a térbeli fordulatot. Foucault nyomán az Annales történészei, többek között Bemard Lepetit, még a térbeli fordulat meghirdetése előtt elkezdték a tér szerepének elméleti vizsgálatát.' ; Ugyancsak a 20. század utolsó harmadában a két világháború korában lefékeződött globalizáció újabb lendületet vett. A világ távoli részei között kialakult, kölcsönös függést eredményező kapcsolatok kialakulása, a termelési folyamat szétterülése, az azonos fogyasztói szokások világméretű elterjedése, a felgyorsuló híráramlás, a kommunikációs hálózatok globálissá és az interkontinentális utazások tömegessé válása, az utazási idők lerövidülése egyaránt a korábbi földrajzi távolságok eljelentéktelenedését, a „világfalu" létrejöttét sugallták. Épp akkor, amikor a térrel kapcsolatos társadalomtudományi vizsgálatok fellendültek, néhányan egyenesen a tér haláláról kezdtek beszélni. Erre a jelenségre a kutatók leginkább a deterritorializálódás fogalmát használták, amin a terület jelentőségének megszűnését (visszaszorulását) érthetjük. Amennyiben a globalizáció egyik sajátossága a deterritorializálódás, a korábbi időszakok sajátossága az ezzel ellentétes * A tanulmány az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport támogatásával készült (a projekt száma: 0322107). 1 A térbeli fordulatról bővebben lásd; Berger 2018: 29-45; Gyáni 2020: 258-260; Bach-mann-Medick 2019. Koraim. 2021. 5-25. DOI: 10.52656/KORALL.2021.03.001 i 1 i