Magyarság és Európa 1994/1. [antikvár]

Sütő AndrásSyn-dromosA magyar esszéirodalom remekművének címével a homlokán Magyarság és Európa az új folyóirat régi, de szó szerint is véresen időszerű nemzeti sorskérdéseink felé próbálja terelni az olvasó figyelmét. A keresztapaságra kiválasztott Németh Lászlónak 1935-ben közölt tanulmányából idézhetjük az aggodalmat, amely napjainknak is meghirdetett aggodalma, de ugyanúgy a bizalmat is, amely engem szólásra késztet.Az aggodalom így szól: Magyarország kicsiny ország; mint a szegény ember, imádkozzék a mindennapiért, s ne érdekelje a világ holnaputánja Az ilyen messze látó s messziről néző gondolatok csak elráncigálják attól, ami az orra alatt van, fel az álmokba. Illuzionizmus ez, ahogy mondani szokás, felhőjárás, földön járás helyett."A bizalom pedig ezt mondja: A közvetlen bajban az egész sorsnyomást számon tartani, a közvetlen feladat mögött üdvösségünk nagy ügyét hajszolni nem illuzionizmus."Hanem történelmi kötelesség!Igaz ugyan, hogy Németh László a Trianon után szétszóródott magyarság új szellemi-művelődési küldetéséről szőtt merész álmokat, miközben megfeledkezett azok emberi jogi feltételeiről; s igaz ugyan, hogy a közép-európai eszme apostolátu-sát vélte fölvállalhatónak, miközben a Miatyánkot mormoló papjaink szájából is kiverték a fogat: merész gondolatfutamai mégsem vesztették érvényüket, csak kiegészítésre szorulnak.Lényeges kiegészítésre.Ismételjük el hát csöndes tűnődésben egyik kulcsszavát: sorsnyomás. E fogalmat Németh László történelmünk egészének diagnózisaként hagyatkozta ránk. De rossz századok súlyos csapásai közül csak azt említsük föl most, amelynek következményét minden kertelés, mellébeszélés, jajveszékelő aggodalmaskodás, eufemisztikus öncsalás nélkül a nevén kell nevezni.Mert úgy hívják: Trianon-szindróma. Álljon meg, uram! Ne fusson el kényes szavaknak hallatán! Szedje össze magát, hadd kerüljön füle ügyébe még a következő is: súlyos tünetegyüttes, symptomacomplexus.Nem holmi rossz beidegződés tehát, mit fölszednek a népek hosszú vándorútjuk során pusztában és paradicsomi tájakon, boldog napokon és boldogtalan századok idején.