Moldvai Magyarság 2010. február [antikvár]

Részlet "Köszönet az Angyaloknak! Mi, akik Csángóföldet választottuk hosszabb-rövidebb időre lakóhelyünknek, munkahelyünknek, életterünknek, a csángók magyar nyelvű oktatását választottuk hivatásunknak, évről évre izgalommal várjuk az egyik legszentebb és legszebb keresztény ünnep, a karácsony eljövetelét. Ez az izgalom évről évre félelemmel vegyes. Vajon kiér-e minden csomag időre? Vajon minden kicsi tanítványunk, pártfogoltunk kap-e ajándékot? Vajon mindenkinek tudunk-e örömet szerezni, akinek szeretnénk? Sikerülni fog-e a karácsonyi műsor? Vajon a keresztszülők, támogatók megkapják-e a képeslapokat, jókívánságainkat, köszönetünket? Igazán megnyugodni csak akkor lehet, ha az utolsó tanár is becsukta maga mögött a tanterem ajtaját, hogy néhány napig hagyja kihűlni a "szóbát" (kályhát), hagyja pihenni a krétát, a füzeteket teleíró szrogos kezeknek pedig csak a vakáció után adjon újra feladatot. Mindenki családjához igyekszik, ki messzire, ki egészen közel, hogy az Istentől áldott szent ünnepeket békében, szeretetben töltse."