Bővebb ismertető
A magyar társadalomban az elmúlt években megerősödött az érdeklődés a népesedési kérdések iránt. Míg egy évtizeddel ezelőtt a demográfia tudományának létéről is csak kevesen tudtak Magyarországon, ma már a napisajtóban, a tudományos és népszerűsítő folyóiratokban, rádióban és televízióban lépten-nyomon tárgyalnak, vitatnak demográfiai kérdéseket. A magyar népesedési helyzet, a világ népesedésének kérdései, a születésszabályozás, a csecsemőhalandóság szinte mindennapos beszédtémákká váltak a társadalom különböző rétegeiben. Az érdeklődés fokozódásában számos egyéb tényező mellett - melyek között nem kis helyet foglal el az említett témák rendkívüli időszerűsége, a kulturális igények növekedése, - úgy gondoljuk feltétlenül szerepe van a magyar népességtudomány hazai és külföldi sikereinek, eredményeinek is. Az elmúlt évtizedben a demográfia kutatásai hozzásegítettek a magyar társadalomban végbemenő folyamatok jobb megismeréséhez, az okozati kapcsolatok megvilágításához. Eredményeivel segítséget nyújtott a népgazdasági tervezéshez, hozzájárult egyes társadalmi problémák elemzéséhez és megoldásuk megkereséséhez. A magyar demográfiát hazánkon kívül is ismerik és elismerik. Ezt bizonyítják a magyar demográfusok külföldön megjelent tanulmányai, munkásságuk nemzetközi visszhangja, a Budapesten szervezett nemzetközi demográfiai symposionok sikere, a magyar szakértők részvétele az ENSZ demográfiai munkájában és a gyengén fejlett országok népesedési statisztikájának megszervezésében, elemzésében. Ennek a fejlődésnek kereteit a Demográfia c. folyóirat /1958 óta/, a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága /1960 óta/, valamint a KSH Népességtudományi Kutató Intézete /1963 óta/ biztosították.